Évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg Európa az elektrifikációval a Schneider Electric új elemzése szerint
2040-re éves szinten akár 250 milliárd eurót is megtakaríthatna Európa, ha felgyorsítaná az elektromos áram használatára történő átállást, vagyis az elektrifikációt – derül ki a Schneider Electric új elemzéséből. Az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége jelenleg közel kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban és háromszor annyi, mint Kínában.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos lenne az elektromos áram használatára történő minél gyorsabb átállás Európa jövője szempontjából. Jelenleg Európában az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje) mindössze 21 százalék, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott. Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.
Ugyanakkor az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok mindennapi tevékenységeinek ára háromszor magasabb, mint Kínában.
A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával. A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése továbbra is fennáll, mivel a fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Ugyanakkor az EU-ban a kibocsátás 1990 óta 37 százalékkal csökkent.
Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban rámutat arra is, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be. Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik fokozni erőfeszítéseiket. A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra történő átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés. Ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes maradjon, a kontinensnek fel kell gyorsítania az elektrifikációt – állapítja meg a tanulmány.
Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.
Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kkv-k számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.
A jelentés kiemeli továbbá a stabil helyi piacok létrehozásának fontosságát, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését. Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kezdeményezések felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának prioritásként való kezelésével kell segíteni. Így biztosítható lenne, hogy az elektrifikáció gazdasági és foglalkoztatási előnyei az egész kontinensen érvényesüljenek.
„Ez a mérföldkőnek számító kutatás az eddigi legátfogóbb elemzést nyújtja az európai elektrifikációban rejlő lehetőségekről és azok megvalósításához szükséges politikai intézkedésekről. Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket” – mondta el a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.
A Schneider Electricről
A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata. Megoldásai az ipart, a vállalkozásokat és az otthonokat elektrifikációval, automatizálással és digitalizációval teszik hatékonyabbá és fenntarthatóbbá. Technológiái lehetővé teszik, hogy az épületek, adatközpontok, gyárak, infrastruktúrák és villamosenergia-hálózatok nyílt, összekapcsolt ökoszisztémaként működjenek, ami javítja teljesítményüket és a működésbiztonságot, miközben csökkentik a környezeti terhelést.
Portfóliója intelligens eszközökből, szoftverközpontú architektúrákból, AI-t támogató rendszerekből, digitális szolgáltatásokból és szakértői tanácsadásból áll. A Schneider Electric 160 000 munkatárssal és több mint 1 millió partnerrel, több mint száz országban van jelen, és rendre a világ legfenntarthatóbb vállalatai között tarják számon.
A Schneider Electric Magyarországon
A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A társaság magyar gyárai Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén találhatók, a régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog) pedig Szigetszentmiklóson. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint energia- és fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásának (SB, Sustainability Business) európai központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont, csakúgy, mint a Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központnak, amely az egész kontinensre kiterjedően támogatja a helyszíni szolgáltatási tevékenységet. A Schneider Electric dunavecsei okosgyára 2025-ben első helyezést ért el „Best Technology Investment” kategóriában a Joint Venture Szövetség (JVSZ) „Companies for the Future Award” versenyén.
