Szintlépés az anyagtudományok, a nanotechnológia, a molekuláris biológia, valamint a kapcsolódó transzlációs medicina és gyógyszerkutatási fejlesztések területén – többek között ezek az eredmények várhatók a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) létrejövő Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközponttól. Az intézmény saját forrásából megvalósuló, négy és félmilliárd forintos beruházás már a célegyenesben van, az összes tervezett eszköz megérkezett.

A napokban megérkezett az utolsó berendezés is az SZTE Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközpontba. Az Apreo 2 S LoVac egy csúcskategóriás pásztázó elektronmikroszkóp, ami képes megmutatni az anyagok felszínének nanométeres részleteit.

A 2024 tavaszán elindított fejlesztés eredményeként Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját hozzák létre az intézményben. A négy és félmilliárd forintos, teljes egészében az egyetem saját forrásából finanszírozott beruházás keretében négy berendezést szereztek be. A minták előszűrésére, optimalizálására szolgáló Tundra krio-transzmissziós elektronmikroszkóp (krioEM), a Glacios 2 típusú, a vírusok és egyedi fehérjék 3D-s szerkezetének meghatározására alkalmas krioEM, a nanoszerkezetek, akkumulátor-anyagok vizsgálatára is alkalmas Talos F200i típusú, 200 kV-os transzmisszós elektronmikroszkóp és az anyagok felszínének nanométeres részleteit megmutató Apreo 2 S LoVac is megérkezett az SZTE-re.

A krioEM forradalmasít számos tudományterületet, hiszen olyan komplex és dinamikus rendszerek, illetve folyamatok válhatnak tanulmányozhatóvá, melyek más módszerekkel nem érhetők el. Ez a tudás nemcsak az alapkutatásban jelent áttörést, hanem a gyógyszerfejlesztésben, a molekuláris vagy nanorendszerek tervezésében is kulcsszerepet játszik, hiszen a szerkezet pontos ismeretére alapozva célzottan fejleszthetők új terápiák, vakcinák és biotechnológiai megoldások.

„Ez a fejlesztés új dimenziót nyit az SZTE számára a tudományos és oktatási piacon való újra pozicionáláshoz és a gyógyítás misszió fejlesztésének irányába is. Megnyílik és láthatóvá válik anyagrendszerek és biológiai organizmusok szerkezete olyan mérettartományban, amellyel pontosabban tervezhetők és célozhatók az egyes – eddig empíriás-, vagy nagy megközelítéssel tervezett – terápiás eszközök, illetve új célpontok is azonosíthatóvá válnak, amelyekre interdiszciplináris kutatási projekteket építhetünk. A nálunk kialakított infrastruktúra önállóan, de akár a komplementer módon együttműködő – fejlesztés alatt levő – hazai elektronmikroszkóp-hálózat részeként is működtethető” – mutatott rá Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ szakmai vezetője.

Az SZTE-n létrehozott krioEM platform növeli hazánk versenyképességét a K+F területen a szerkezeti kémia, biokémia, biológia, anyagtudomány és nanotechnológia, gyógyszergyártás és a mezőgazdaság szakágazataiban. A SZTE Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközpont a kapcsolódó szolgáltatásokkal kiegészülve mind az akadémiai szereplők, mind az ipari partnerek számára is értékes infrastruktúra lehet.

www.szte.hu

A Célegyenesben az SZTE négy és félmilliárdos krio-elektronmikroszkópos fejlesztése bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.

A repülésbiztonság növelése érdekében a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumában (SCL) a Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriummal (COSP) együttműködve ezen a hiányosságon dolgoznak: céljuk, hogy a repülőgépek kamerák és intelligens képfeldolgozó algoritmusok segítségével érzékeljék környezetüket, és képesek legyenek reagálni is rá.

A HUN-REN SZTAKI kutatói olyan képalapú technológiákat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a légi járművek ne csak navigáljanak, hanem észleljék és értelmezzék is környezetüket, sőt külső beavatkozás nélkül reagáljanak a változó helyzetekre – sokszor olyan esetekben, amikor a hagyományos szenzorok már nem nyújtanak megoldást. 

„A saját helyzetünk és mozgásunk ismerete csak a történet egyik fele – magyarázza Bauer Péter, az SCL kutatója. – Környezetérzékelés nélkül még a legpontosabban navigáló repülőgép is vak lehet a közvetlen veszélyekkel szemben.”

A nagy utasszállító repülőgépek esetében ezt részben ellensúlyozza a légiforgalmi irányítás és a fedélzeti ütközéselkerülő rendszerek, amelyek segítségével a repülőgépek megosztják egymással pozíciójukat, magasságukat és sebességüket. Az alacsonyabb légtérben azonban – különösen ott, ahol kisebb repülőgépek és drónok repülnek – ezek a rendszerek gyakran hiányoznak, vagy használatuk nem kötelező. A drónok például egyre gyakrabban találkozhatnak más drónokkal vagy könnyű repülőgépekkel, amelyek nem láthatók a légiforgalmi irányítás számára, és fedélzeti jeladóval sem rendelkeznek. Ilyen környezetben a biztonság nagyrészt a megfelelő környezetérzékelésen múlik.

A HUN-REN SZTAKI egyik úttörő fejlesztése éppen erre a problémára kínál megoldást. 

„Egy drónra szerelt kamera segítségével teljesen autonóm módon észlelni tudjuk a másik légi járművet, meg tudjuk állapítani, hogy veszélyt jelent-e, és időben végre tudjuk hajtani az elkerülő manővert” – mondja Bauer Péter. 

A projekt különlegessége, hogy minden döntést maga a jármű hozott meg: nem vett részt benne emberi kezelő, és a számításokat sem egy felhőben működő nagy teljesítményű számítógép végezte. 

„A kis drónok mérete, tömege és energiaigénye erősen korlátozott, ezért minden olyan megoldás, amely helyben képes működni, rendkívül fontos” – teszi hozzá a kutató.

A gépi látás a repülés más területein is hasznos lehet. A SZTAKI kutatói több projektben is vizsgálták, miként lehet a kamerákat tartalék szenzorként használni abban az esetben, ha a hagyományos rendszerek meghibásodnak vagy megbízhatatlanná válnak.

Az Európai Unió által finanszírozott, az ONERA francia kutatóközpont vezetésével megvalósult VISION kutatási programban az SCL és a COSP feladata az volt, hogy kameraképek alapján határozza meg a repülőgép futópályához viszonyított helyzetét leszállás közben. A műszeres leszállító rendszerek rádiójelekkel vezetik a repülőgépeket a futópályákhoz, és egyre gyakoribbak az ezt kiegészítő GPS-alapú megoldások is. Mindkét módszer azonban érzékeny lehet külső zavarokra: interferencia, váratlan objektumok vagy akár szándékos jelzavarás is befolyásolhatja működésüket. Ilyenkor a képalapú navigáció tartalékként és ellenőrzési mechanizmusként működhet. 

„A GPS-jelek megzavarásával a repülőgép eltéríthető a tervezett útvonalról, miközben az autopilóta azt hiheti, hogy minden rendben van – mondja Bauer Péter. – A képfeldolgozás ebben az esetben valóságellenőrzést végez: a kamera képét összeveti azzal, aminek a környezetben lennie kellene, így a rendszer észlelheti az eltéréseket.”

Nemrég a HUN-REN SZTAKI kutatói egy másik problémára is innovatív megoldást találtak. Az úgynevezett tanúsított drónokra vonatkozó európai előírások szerint a jármű irányítórendszerének akkor is biztonságosan kell működnie, ha az egyik szenzor meghibásodik. A hagyományos megoldás több szenzor és GPS-vevő alkalmazása, gyakran hármas redundanciával: ha a három szenzor közül az egyik hibás adatot ad, a másik kettő egyező mérését tekintik helyesnek.

„De mi történik akkor, ha csak két szenzor marad, és azok eltérő adatokat szolgáltatnak? Honnan tudja a rendszer, melyik hibás?” – veti fel Bauer Péter. „A mi megközelítésünk egyszerű és praktikus: a drónokon általában amúgy is van kamera, ezért ilyenkor ezt használjuk harmadik szenzorként. Így a rendszer képes feloldani az ellentmondást, és biztonságosan tovább működni.”

A megoldás annyira újszerű, hogy várhatóan hamarosan szabadalmi oltalmat is kap.

A környezet pontos érzékelése mindig kulcsfontosságú volt a repülésben. A képfeldolgozás és a gépi látás terén elért legújabb eredmények azonban már azt is lehetővé teszik, hogy a gyorsan terjedő kis légi járművek – drónok és könnyű repülőgépek – is érzékeljék környezetüket, és önállóan reagáljanak a váratlan helyzetekre. 

„Ami öt évvel ezelőtt még megvalósíthatatlannak tűnt, ma már elérhető – mondja Bauer Péter. – A fedélzeti eszközök kisebbek, könnyebbek és energiatakarékosabbak lettek, miközben a kameratechnológia is rengeteget fejlődött. Ezek a változások olyan kutatásokat tesznek lehetővé, amelyek alapvetően növelik a repülés biztonságát.”

www.hun-ren.hu

A Amikor a repülőgép látni is kezd bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

S234 – ez a Horn által kifejezetten nagy beszúrási mélységekhez kifejlesztett új leszúrórendszerének neve

A kétélű rendszer maximálisan 33 mm-es (1,300″) forgácsolási mélységet tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy akár 65 mm-es (2,560″) átmérőjű darabok is megbízhatóan és gazdaságosan leszúrhatók. A nagy beszúrási mélységek, a merev befogás, a nagy teljesítményű forgácstörő geometria és a belső hűtés kombinációja rendkívül vonzóvá teszi a rendszert az ár/teljesítmény arány szempontjából.

S234 az újonnan kifejlesztett leszúrórendszer, amelyet a Horn kifejezetten nagy beszúrási mélységekhez fejlesztett ki. Forrás: Horn/Sauermann

A lapkák 2 mm-es (0,079″) és 3 mm-es (0,118″) forgácsolási szélességben kaphatók. A sarokrádiuszok 0,2 mm-es (0,008″), illetve 0,3 mm-es (0,012″) méretben kaphatók. A szinterezett EN geometria biztosítja a megbízható forgácseltávolítást. A megmunkálandó anyagtól függően a lapkák AS45 és IG65 bevonatokkal kaphatók. A 20 mm x 20 mm-es (0,787 x 0,787″) és 25 mm x 25 mm-es (0,984 x 0,984″) méretű négyszögletes szárú befogók stabil befogást biztosítanak. A Horn megerősített beszúrópengéket és szerszámtartókat is kínál a moduláris leszúró- és beszúrórendszerhez. Minden típus belső hűtőfolyadék-ellátással van ellátva.

A Horn megerősített beszúrópengéket és szerszámtartókat kínál a moduláris leszúró- és beszúrórendszerhez. Minden típus belső hűtőfolyadék-ellátással van ellátva. Forrás: Horn/Sauermann

www.horn-group.com

A S234 – Horn által kifejezetten leszúrórendszer bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A japán székhelyű, a precizitás és az innováció iránti rendíthetetlen elkötelezettségéről ismert Mitutoyo
Corporation a méréstechnika egyik oszlopa. Hosszú és sikeres örökségére támaszkodva a Mitutoyo globális
piacvezetővé küzdötte fel magát, fejlett mérési megoldásokat kínálva az iparágak számára világszerte.
Európa kiemelkedő szereplőjeként a Mitutoyo erős leányvállalati, értékesítési irodai és szervizközponti
hálózatot épített ki kontinens szerte, zökkenőmentes támogatást biztosítva a különböző ágazatokban
működő ügyfelek számára.

Bár Ray Penny újnak számít a Mitutoyo Europe elnöki posztján, messze nem új arc a Mitutoyo cégnél. 1986
ban brit szerviztechnikusként kezdte pályafutását a vállalatnál. További helyszíni szervizelési és műszaki
értékesítési/támogatási munkakörei vezettek végül az Egyesült Királyság export értékesítési vezetőjévé való
kinevezéséhez. 2017-ben nevezték ki a Mitutoyo UK ügyvezető igazgatójává, ami a Mitutoyo Europe
igazgatótanácsában betöltött szerepet is magában foglalta. Most, a Mitutoyo Europe elnökeként, felelősségi
köre az egész EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióra kiterjed.

Ez a karrierfejlődés jól mutatja a Mitutoyo-nál kínálkozó lehetőségeket, nagyrészt a vállalati szellemiségnek
köszönhetően, ami belülről támogatja és pozitív munkahelyi környezetben gondozza a fiatal tehetségeket.

„Azt hiszem, én jó példa vagyok minderre” – mondta Ray Penny. – Büszke vagyok az eredményeimre és a
Mitutoyo-ra. Nagyon is a vállalat részének érzem magam, de soha ne vedd magától értetődőnek a sikert.
Kerüljél bármilyen feladatkörbe, elkötelezettséget kell mutatnod.”

Az európai út

Ray Penny felelősségi körének európai kiterjesztése azt jelenti, hogy számos különböző országban kell
megismernie a kulturális munkamódszereket, mind belsőleg, mind az ügyfelekkel és a kereskedőkkel
kapcsolatban, amit – saját elmondása szerint – gyorsan elsajátít majd.
„Bár a Mitutoyo Europe új elnökkel rendelkezik, a kereskedőink és ügyfeleink számára minden a megszokott
módon megy tovább. Az egyik egyértelmű magyarázat, amiért egy európait helyeztünk el ebben a
pozícióban, az a Mitutoyo szervezetében végrehajtandó stratégiai váltás – a piac a regionális/helyi
képviseletek szemszögéből történő vizsgálata. Nem törekszem teljes körű változásokra, mert egy nagyon
sikeres vállalatnak számítunk, de a japán központunk egy „helyi” szervezetet szeretne Európában, amely
gyorsan és agilisan reagál az itteni, folyamatosan fejlődő piacra.”

Ez a Mitutoyo Europe jelenlegi középtávú irányítási tervének (2024-2029) egyik fő célja, miközben a vállalat
a 2034-es globális „Vision 100” felé halad, amely a Mitutoyo 100. évfordulójára megfogalmazott jövőkép. A
Vision 100 egyértelmű ambíciót fogalmaz meg: továbbra is vezető szerepet betölteni a méréstechnika
formálásában.

Hagyjuk, hogy a piac vezesse a kezünket

Ray Penny szerint: „Középtávú vezetési tervünk egyik fő célkitűzése az, hogy a Mitutoyo Europe egy
piacvezérelt szervezetté váljon. Ezzel azt akarom kihangsúlyozni, hogy olyan pozíciót szeretnénk elérni, ahol
világosan értjük a piac jelenlegi és jövőbeni igényeit. Ezt az információt aztán japán K+F csapatunknak

továbbíthatjuk. Az új termékötleteknek a piacról kell származniuk. Ezért egy regionális marketing részleget
hoztunk létre Európában.”

A japán és az európai méréstechnikai piacok között kulcsfontosságú különbségek vannak. Bár mindkettő
kiszolgál minden ágazatot, de Japánban például sokkal erősebb a félvezetőipar, mint Európában, míg a
repülőgépipar és az orvostechnika Európában épített ki erősebb pozíciókat.

„Ugyanígy nem feledkezhetünk meg a hagyományos ágazatainkról és azok továbbfejlődéséről sem. Bár
nagyszerű látvány például a közelmúltban megnyitott félvezetőipari kompetenciaközpontunk a hollandiai
Veenendaalban, mégsem vehetjük le a szemünket a hagyományos iparágak változó igényeiről.”

A jövő automatizálása

Az átgondolt és célzott termékfejlesztés egyértelműen kulcsfontosságú mind az új, mind a meglévő ágazatok
számára, Ray Penny pedig az automatizálást jelölte meg fókuszterületként.

„Természetesen már most is foglalkozunk az automatizált rendszerekkel, de ez egy olyan üzleti területünk,
ahol látunk még növekedési lehetőségeket a jövőben. A Mitutoyo széles megoldásportfólióval rendelkezik a
kézi mérőeszközöktől a legújabb koordináta-, alak-, optikai és vizuális mérőrendszerekig – beleértve
mindent, ami a kettő között van. Vannak azonban olyan területek ezen a spektrumon belül, ahol réspiaci
versenytársaink vannak. Gondolkodnunk kell tehát a piaci differenciálódásunk kiterjesztésén, és az egyik
területnek a gyártósori mérés automatizálása számít.”

Egy másik növekedési terület Európában a Mitutoyo OEM üzletága, ahol a vállalat megoldásai
zökkenőmentesen integrálhatók más gyártók termékeibe. Az OEM-gyártók Mitutoyo lencsékkel vagy
érzékelőkkel való ellátása például lerövidítheti a piacra kerülési időt, és mérsékelheti a házon belüli
gyártással járó kihívásokat és költségeket. A Mitutoyo az elmúlt két évben erősen koncentrált erre a területre
és már most is biztató eredményeket és jelentős sikereket könyvelhet el.

Stílus és tartalom

Annak garantálásához, hogy a Mitutoyo és ügyfelei, valamint más szereplők is profitáljanak ezekből a
lépésekből, Ray Penny minden tapasztalatára és szakértelmére szükség lesz. Kiemelkedő fontosságú a
megfelelő vezetési taktikák alkalmazása. Hogyan jellemezné tehát Ray Penny a saját vezetési stílusát?

„Nagyon koncentrált, de egyben meglehetősen nyitott is vagyok – jelentette ki. – A csapat ismeri a
jelentőségét és az elvárt célokat – és biztos vagyok abban, hogy teljesítik is azokat. egy vezető pozícióban
természetesen kulcsfontosságú döntéseket kell meghozni, de jó hallgatóság vagyok és hiszek abban, hogy
a nyitott megközelítés jobb reakciót vált ki az alkalmazottakból. Emellett a motivációt is támogatja és segít a
munkavállalók megtartásában, ami a jelenlegi munkaerőpiacon szintén kulcsfontosságú szempont.”

„Tudjuk, miben vagyunk erősek: egy méréstechnikai vállalat vagyunk, amelynek nevét az egész iparág a
precíziós mérésekkel kapcsolja össze. Egy erős márka, amely olyan alapvető japán üzleti tulajdonságokra
épül, mint a szervezettség, a hatékonyság, a fejlődés és a struktúra – tette hozzá Ray Penny. – És bár soha
nem ülhetünk a babérjainkon, a 91 éves történelmünk jó alapot ad nekünk. A Mitutoyo Europe jelenleg
egyensúlyban van az éves árbevétel tekintetében, ami a jelenlegi kihívásokkal teli gazdasági helyzet és a
politikai ellenszél fényében pozitívnak is tekinthető. Ennek ellenére ambiciózus célokat tűztünk ki magunk
elé, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás minden szintjén kreatívnak kell lennünk.”

Ray Penny finom, barátságos modorát pozitivitás és az elkötelezettség egészíti ki. Mivel Európa már jelentős
mértékben járul hozzá a Mitutoyo globális forgalmához, bízik benne, hogy az EMEA régióban további
növekedés érhető el. A Mitutoyo a méréstechnikai piacon szerzett tapasztalatából az valószínűsíthető, hogy
kevesen fogadnának arra, hogy a vállalat az elkövetkező években nem éri el a kívánt eredményeket.

A Mitutoyo Corporation cégről

A Mitutoyo Corporation a precíziós méréstechnika globális vezető vállalata, amely metrológiai termékek és
megoldások átfogó skáláját kínálja. Az 1934-ben alapított cég központja Kawasakiban (Japán) található. A
Mitutoyo mára globális vállalattá nőtte ki magát, amely több mint 40 országban van jelen. Kiterjedt
termékportfóliója mikrométereket, tolómérőket, mérőórákat, koordináta-mérőgépeket (CMM), képfeldolgozó
rendszereket, alakmérő berendezéseket és fejlett metrológiai szoftvereket tartalmaz.

A pontosság, a minőség és az innováció iránti elkötelezettséggel a Mitutoyo számos iparágat szolgál ki,
beleértve az autóipart, a repülőgépipart, az elektronikát, az orvostechnológiát és a gyártás területét. A
vállalat akkreditált kalibráló laboratóriumok, képzési központok és műszaki támogató központok hálózatát is
működteti, segítve az ügyfeleket a legmagasabb színvonal fenntartásában a minőségbiztosítás és a
termelési hatékonyság terén.

A Mitutoyo filozófiája: „Jó környezet, jó emberek, jó technika”. Ez a mottó vezérli azt a küldetést, hogy a cég
precíz mérésekkel és folyamatos technológiai fejlesztésekkel támogassa a globális ipart

A Méretre szabva: növekedési terveket vázolt fel a Mitutoyo Europe új elnöke bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Biatorbágy, 2025. július 9.– A Mewa egy olyan márka, amely arról ismert, hogy megbízható, magas színvonalú, teljeskörű szolgáltatásokat nyújt. Ezt a kiválóságot nemrégiben ismét díjazták: a Mewa 2025-ben immár sorozatban nyolcadik alkalommal lett Business Superbrand Magyarországon. A nagy presztízsértékkel bíró díjat egy szakmai zsűri ítélte oda a 2007 óta a piacon jelen lévő üzleti textilszolgáltatónak, maguk a vállalatok nem pályázhatják meg a védjegyet.

A Superbrand védjeggyel azokat a márkákat ismerik el, amelyek saját szakterületükön mértékadónak számítanak, mind ügyfeleik, mind versenytársaik benchmarkként tekintenek rájuk, és alapvető értékeiket mind szilárd üzleti alapjaikon keresztül, mind pedig marketingkommunikációjukban érvényre tudják juttatni. A Superbrand védjegyre nem lehet pályázni. A vizsgált márkákat évente különböző gazdasági mutatószámok, valamint ipartestületek és szakmai szervezetek ajánlásai alapján választják ki. A szűkített listáról a Superbrands Business Brand Council zsűritagjai pénzügyi és szakmai szempontok alapján értékelik és választják ki a díjazottakat.

A Mewa vezetői a Superbrand elismerésről szóló oklevelet Biatorbágyon, a Mewa magyarországi székhelyén vették át Kövesdy Gábortól, a Superbrands márkamenedzserétől.

„Nagy megtiszteltetés a legkiválóbb magyarországi üzleti márkák körébe tartozni” – mondta Horváth László, a cég üzleti vezetője. Ez a kiváló teljesítmény az összes magyar dolgozó érdeme, akik a vállalat filozófiájának központi értékeit jelenítik meg a magyar piacon. A céget egy sor iparvállalat és műhely olyan megbízható partnerként tartja számon, amely mindennapjai során képes legfontosabb vállalati értékeit, többek közt a szolgáltatás magas színvonalát és a dolgozói, valamint a környezet iránt érzett felelősséget a gyakorlatban is megvalósítani.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a legjobb magyarországi B2B márkák közé tartozhatunk” – mondta Lopejszky Gábor értékesítési vezető a diploma átadásakor. „Folyamatosan fejlesztjük teljes körű szolgáltatásainkat, így tudjuk ügyfeleinknek a legjobb minőségi színvonalat biztosítani” – fűzte hozzá.

„Rendkívül szívesen jövök a Mewához, hogy átadhassam nekik ezt az oklevelet. Itt mindig legfontosabb értékeinket, a minőséget, a szolgáltatást és a kiváló kommunikációt látom megjelenni” – hangsúlyozta Kövesdy Gábor Business Superbrands márkamenedzser az oklevél ünnepélyes átadásakor a Mewa magyarországi központjában, Biatorbágyon. Mint mondta, a szakmai zsűri a kitüntetés megítélésekor többek között a Mewa szolgáltatásainak folyamatos fejlődését és a fenntarthatóság értékeinek érvényre juttatása terén kifejezett elkötelezettségét jutalmazta.

Az elismerés kiválósági védjegy a magyar Mewa számára, amelynek márkaneve a legmagasabb minőségi színvonalú teljes körű szolgáltatást jelzi Magyarországon az ipari törlőkendők, az olajfelfogó szőnyegek és a mosóasztalok területén.

Mewa

A wiesbadeni székhelyű német Mewa-csoport Európa egyik vezető vállalata az üzemi textíliákkal kapcsolatos teljes körű szolgáltatások területén, Németországban piacvezető. Kínálatának legfontosabb részét az ipari és javítóüzemek, valamint kézműves műhelyek, a vendéglátóipar és az egészségügyi ágazat számára nyújtott törlőkendők, valamint a munka- és munkavédelmi ruházat alkotja. A Mewa B2B szolgáltatásai – amelyek mindegyike tanúsítottan megfelel a vonatkozó minőségi, higiéniai és biztonsági szabványoknak – tanácsadásra, a termékek rendelkezésre bocsátására, ápolására, javítására, és cseréjére terjednek ki. Európa-szerte több mint 1,1 millió dolgozó hordja a Mewa munkaruháit, és mintegy hárommillióan használják a Mewa többször felhasználható törlőkendőit gépek és berendezések tisztítására. A családi vállalkozás 51 telephelyen 6.000 dolgozóval több mint 200 ezer B2B ügyfelet szolgál ki a legkülönbözőbb ágazatokban Európában, forgalma 2023-ban 896 millió eurót tett ki.

A Mewát a fenntartható textilszolgáltatások úttörőjeként 1908-ban alapították. A vállalat stratégiájának fókuszában azóta is következetesen megtalálható a fenntarthatóság gondolata, ezt testesítik meg a vállalat innovatív fejlesztései a termékek, folyamatok és technikai berendezések területén egyaránt. Ügyfélközpontúságáért, valamint minőség- és erőforrásmenedzsmentjéért a Mewa többször is díjazták.

További információk:

mewa.hu

A A Mewa sorozatban nyolcadszor lett Superbrand Magyarországon bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A Linde részéről az esemény egyik kiemelt pontja volt a legújabb generációs, teljesen elektromos Linde Xi 20 P homlokvillás targonca tesztvezetése. A résztvevők Magyarországon elsőként ismerhették meg ezt a „THE NEXT CHAMP” néven bevezetett sorozatot, amely bizonyította a legjobb teljesítményt nyújtja teherbírási osztályában, Li-ION technológiával, kimagasló manőverezhetőséggel és felhasználóbarát kezelhetőséggel rendelkezik.

Szintén nagy érdeklődés övezte az automatizációs állomást, ahol a látogatók élőben követhették a Linde L-MATIC robottargonca működését, miközben egy előadás keretében átfogó képet kaptak az automata anyagmozgatás és a Li-ION töltési rendszerek előnyeiről.

A vendégek emellett további elektromos Linde gépeket– köztük homlokvillás, tolóoszlopos, raklapemelő és raklapmozgató modelleket – ismerhettek meg közelebbről.

A JP Auto részéről két különböző elektromos Mercedes-Benz kishaszongépjármű kipróbálására volt lehetőség, eltérő ügyességi tesztpályákon.

A rendezvény részeként az E.ON szakértői tartottak előadást az elektromos kishaszongépjárművekhez kapcsolódó töltőinfrastruktúra kiépítési lehetőségeiről és gyakorlati megvalósításáról.

A program célja az volt, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be az elektromos és automatizált technológiákban rejlő lehetőségeket, és párbeszédet indítson a fenntartható jövő megoldásairól az ipari partnerek körében.

Videós beszámoló az eseményről: https://bit.ly/4dHsgSI

További információ:
Linde Anyagmozgatás – https://www.linde-mh.hu/hu/

JP Auto Mercedes-Benz VAN – www.jpauto.hu

A Közös partnerrendezvényt tartott a JP Auto Mercedes-Benz VAN és a Linde Anyagmozgatás bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A női autóvezetőkkel szembeni megkülönböztetésről készített felmérést a drivingcamp vezetéstechnikai központ. A kutatási eredmények rámutatnak, hogy szinte minden ötödik magyar (17 százalék) rosszabb sofőrnek tartja a női vezetőket a férfiaknál, a megkérdezettek több mint fele azonban nem ért egyet ezzel az állítással, 29 százalékuk pedig semleges választ adott erre. Érthető okokból a nők döntő többsége elutasítja ezt a sztereotípiát, 60 százalékuk megalapozatlannak tartja a kijelentést.

A lakosság 86 százaléka már tapasztalt olyat, hogy egy sofőrt a neme miatt negatívan ítéltek meg, a válaszadók csupán 14 százalékának volt ismeretlen ez az élethelyzet. A megkérdezettek közel kétharmada ritka jelenségnek tartja ezt, azonban a nők 28 százaléka jelezte, hogy napi szinten él át ilyen jellegű megkülönböztetést. A fővárosban autózók egyharmada is rendszeresnek érzi a nemi alapú ítélkezést, amely összefüggésben állhat a magas stresszfaktorú helyi közlekedéssel.

A személyes tapasztalatok is erősen formálják a női vezetőkkel szembeni előítéleteket

A nőkkel kapcsolatos vezetői sztereotípiákat a legtöbben (45%) a kulturális és társadalmi hagyományoknak tudják be, ezt a választ a 60-69 évesek és a diplomások magasabb arányban jelölték meg. A magyarok ötöde szerint személyes tapasztalatok befolyásolják ezt, míg a média és a közösségi oldalak hatását 16 százalék jelölte meg kiváltó tényezőként. A megkérdezettek 13 százaléka úgy véli, statisztikai adatok és tények támasztják alá a nők gyengébb vezetői képességeit. Eközben a családon belüli mintáknak mindössze 7 százalék tulajdonít megkülönböztetett jelentőséget.

Sokan jó ötletnek tartják a szemléletformáló kampányt

A magyarok többsége (58 százalék) hasznosnak tartana egy, a női vezetőket sújtó előítéletek elleni kampányt. Ezt az ötletet a nők 60 százaléka támogatta a férfiak 56 százalékával szemben.  Érdekesség, hogy a 60-69 éves korosztály mutatta a legmagasabb elkötelezettséget egy ilyen típusú potenciális kampány kapcsán, ők 68 százalékban voksoltak erre az opcióra. A lakosság közel negyede szerint azonban nincs szükség ilyen megmozdulásra, 18 százalék pedig nem tudta megítélni ennek létjogosultságát.

„A nők kiváló vezetők, de a társadalmi sztereotípiák miatt gyakran hátrányból indulnak. Ők a biztonságot helyezik előtérbe, kevésbé kockáztatnak, és alaposabban átgondolják a helyzeteket. Ezért is fontos, hogy a megfelelő tréningekkel növeljük az önbizalmukat és megmutassuk nekik, hogy a vezetési készségek fejleszthetők, így a tréningek végére magabiztosabban ülnek vissza az autóba. A cél nem az, hogy versenyzőket neveljünk, hanem hogy mindenki, legyen férfi vagy nő, biztonságosabban
és tudatosabban vezessen az utakon” – mondta Csörgő László, a drivingcamp vezető trénere.

Nem attól lesz valaki jó vezető, hogy több évtizedes rutinnal rendelkezik

A vezetéstechnikai központ továbbá felmérte azt is, hogy mely vezetői készségeket tartják a legfontosabbnak az emberek. A válaszokból kiderül, hogy a magyarok közel fele (48 százaléka) a jó vezetést elsősorban azzal azonosítja, ha valaki mindig a forgalmi helyzetnek, az időjárási és az útviszonyoknak megfelelő sebességgel és stílusban vezet. Ezt a lehetőséget a férfiak magasabb arányban (52 százalék) jelölték meg, mint a nők (45 százalék). A megkérdezettek a második leghasznosabb készségnek a gyors reflexet tartották, amellyel helyesen lehet reagálni a váratlan közlekedési helyzetekre. Erre a nők magasabb arányban szavaztak, mint a férfiak. A harmadik legfontosabb tényezőnek pedig a közlekedési szabályok pontos betartása bizonyult. Csupán 9 százalék volt azok aránya, akik úgy gondolják, a több évtizedes rutin tesz valakit jó vezetővé.

A drivingcamp Hungary-ról és a kutatásról:

A drivingcamp Hungary Európa egyik legfejlettebb és legmodernebb vezetéstechnikai központja, amely 2012-ben nyitotta meg kapuit Zsámbékon, Budapesttől csupán 24 km-re. A több mint 220.000 négyzetméteres területen a vendégek hét high-tech modulon próbálhatják ki a helyes vezetés technikáját a legkülönbözőbb közlekedési helyzetekben. A szakképzett, több nyelven beszélő instruktoroknak köszönhetően a drivingcamp Hungary-nél a vezetés élménnyé válik.

A kutatás a drivingcamp Hungary megbízásából az Europion piackutató applikációval készült 2025 februárjában, 1131 fős mintán. Az eredmények országosan reprezentatívak a 16-69 éves magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint.

A A női autóvezetők több mint negyede napi szinten él át negatív megkülönböztetést az utakon bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A sakk számos olyan készséget fejleszt, amelyek a pénzügyi világban is kamatoztathatók. E szinergia kiváló példája Ács Péter sakknagymester, korábbi olimpiai ezüstérmes és magyar bajnok sakkozó, a budapesti Sakkolimpiára készülő magyar férfiválogatott kapitánya, aki civilben a világ egyik vezető pénzintézeténél, a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgozik kockázatelemzőként. Munkája során számos párhuzamot fedezett már fel a sakk és a globális pénzügyi folyamatok kockázatelemzésben zajló munka között.

A Morgan Stanley több mint 3000 szakembert foglalkoztat budapesti elemző és informatikai központjában, köztük számos amatőr sakkozó és aktív versenyző van.  Az iroda vezetője, Fogarasi Norbert is mesterjelölt, rajta kívül többek között egy nemzetközi mester és két FIDE-mester is erősíti a sakkos közösséget. Ennek fényében nem meglepő, hogy a Morgan Stanley immár hatodik éve szponzorálja a Polgár Judit Világsakkfesztivált, amelyet idén szeptemberben rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában és más helyszíneken.

Munkaidőben a Morgan Stanley kockázatelemzője, szabadidejében a férfi sakkválogatott kapitánya

Náluk dolgozik 2022 óta Ács Péter sakknagymester, a magyar férfiválogatott kapitánya is. Péter 23 évesen visszavonult az aktív versenyzéstől, hogy az egyetemi tanulmányaira koncentrálhasson, de a sakk iránti szenvedélye megmaradt. A pénzügyi világban eltöltött évek során pedig egyértelművé vált számára, hogy a sakkozásban megszerzett képességei – az analitikus gondolkodás, a szisztematikus döntéshozatal képessége, a mélyebb összefüggések megértésére irányuló törekvés és a változó kihívásokra adott gyors reakció – nagymértékben hozzájárulnak a szakmai sikerhez is.

„A sakkban folyamatosan mérlegelem a lehetőségeket és a döntéseimmel összefüggő kockázatokat, ami nagy segítséget jelent a kockázatelemzésben is. A sakkhoz hasonlóan itt is fontos, hogy a döntéseinket alapos számítással támasszuk alá, minden lépésünk mögött legyen egy világosan kommunikálható érvrendszer, továbbá a döntésünk véglegesítése előtt vizsgáljuk meg a kérdést tágabb összefüggésében is, hiszen egy önmagában jónak tűnő választás az adott környezetben vagy versenyhelyzetben tévútra terelhet minket. A legapróbb hiba is komoly következményekkel járhat – magyarázza a játékos. – a sakk megtanít arra is, hogy forgatókönyvekben gondolkodjunk, vegyünk figyelembe minden lehetséges változót, beleértve azt is, hogy az ellenfél vagy a cégen belüli többi részleg hogyan folytatja a mi lépésünk után.”

Ács Péter a Morgan Stanley-nél a cég válsághelyzetekkel szembeni erős ellenállóképességének fenntartásán dolgozik. Összegzi és elemzi az egyes negatív gazdasági forgatókönyvek jövőbeni pénzügyi hatásait a nemzetközi szabályozói követelmények teljesítése érdekében. Elsősorban a tőkemegfelelési követelmények teljesítése területén segíti a döntéshozatalt. Munkája során napi szinten működik együtt a cég más pénzügyi központjaival, így Londonnal és Frankfurttal, és persze aktív tagja a vállalat sakkcsapatának is.

Váltás a sakkról a pénzügy világába: tervezz mindig előrre

Ács számos emlékezetes élményt és komoly eredményeket szerzett sakk karrierje során. Különösen büszke rá, hogy Polgár Judittal közösen nyerték meg az ezüstérmet a 2002-es bledi sakkolimpián a magyar válogatottal. Emellett több mérkőzést is játszottak egymás ellen, mérlegükben Polgár 2:1 arányban vezet. Aktív sakkpályafutása után Ács Péter egyetemi tanulmányaira koncentrált, ezután a közigazgatásban, majd könyvelési területen dolgozott. Bő tíz év munka után úgy döntött, egy év szünetet tart, és ezalatt ismét a sakkra összpontosít – ekkor nyerte meg a 2021-es magyar sakkbajnokságot.

A 2022-es, csennai sakkolimpia után – ahol játékosként és kapitányként is képviselte a magyar színeket – csatlakozott a Morgan Stanley-hez. A váltáshoz extra motivációt jelentett, hogy milyen élénk sakkélet folyik a cégnél. Ekkor tért át a kockázatmenedzsment világába. „Az átmenet nem volt egyszerű, de a sakkpályafutásom során elsajátított hozzáállás és gondolkodásmód sokat segített – fogalmazott. –  A Morgan Stanley olyan hely, ahol folyamatosan tanulhatok és fejlődhetek, és minden nap használhatom a sakkból hozott készségeimet.”

Sakk-karrierje során kialakított kapcsolatai a Morgan Stanley-nél is hasznosak, főleg a belső sakkbajnokságon, amely döntőjét az elmúlt években a Világsakkfesztivál keretében rendezték meg. A versenyeken évről évre egyre több kollégája indul a világ minden tájáról. Ács Péter a vállalati csapatnak is oszlopos tagja, amely rendszeresen játszik a magyar női válogatott ellen, megmérkőzik a Szegedi Tudományegyetem csapatával és esélyesként vesz részt a vállalati sakkvilágbajnokságon is.

A Morgan Stanley támogatja, hogy alkalmazottjai valamilyen munkán kívüli területen kiteljesedjenek, legyen szó egyetemi óraadásról, mentorálásról, középiskolás lányok matematikai és programozási oktatásáról, pro bono kódolásról vagy önkéntes munkáról. A cég rugalmas munkavégzési lehetőségeket (például rugalmas munkaidőt és home office-t) is kínál, hogy támogassa a munkatársakat a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében – így fér meg a sakk is Ács Péter életébe a mai napig.

Sakkolimpia: cél az élmezőnybe kerülés

Miközben a Morgan Stanley-nél végzett munkája mellett a magyar férfi „A” válogatott kapitányaként jelenleg a 2024-es sakkolimpiára készül, amelyen a magyar csapat célja, hogy az élmezőnyben zárja a közel 200 ország legjobbjaival fémjelzett versenyt. „A csapat erős, és remélem, hogy a kemény munka meghozza a gyümölcsét” – mondta Ács. A versenyekre való felkészülés sok energiát igényel, ami miatt idén még kevesebb ideje jutott a versenyzésre, de számára a csapat sikere mindennél fontosabb.

Ács Péter a sakk népszerűsítésére is szívesen vállal szerepet. A Világsakkfesztiválon tavaly aktívan részt vett a „Hívd ki a mestert!” programban is, ahol a nagyközönség tagjai mérkőzhettek meg a Morgan Stanley sakkozóival. Az idei Polgár Judit Világsakkfesztiválra szeptember 17-én és 18-án kerül sor a Morgan Stanley támogatásával.

A Civilben kockázatelemzőként ad mattot a pénzügyi problémáknak a magyar sakkválogatott kapitánya bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

AZ EIT HEALTH MEGÚJÍTJA A VÁLLALKOZÓKAT TÁMOGATÓ INNOSTARS AWARDS PÁLYÁZATÁT

• Számos egészségügyi startup dolgozik olyan fejlesztéseken, amelyek révén az európai polgárok hosszabb és egészségesebb életet élhetnek – ám eközben rengeteg kihívással szembesülnek.
• Az induló vállalkozók arról számolnak be, hogy egyedül érzik magukat munkájuk közben, imposztor-szindrómával küzdenek, és nem találkoznak eleget az innovációs ökoszisztéma többi szereplőjével.
• Az EIT Health az idei évre átalakította InnoStars Awards programját, hogy személyre szabottabb támogatást és még több networking lehetőséget nyújtson a startupoknak Dél-, Közép- és Kelet-Európában.
• A vállalkozások termékük, illetve szolgáltatásuk validációja mellett mostantól befektetőt is találhatnak az InnoStars Awards program részeként.
• A jelentkezési határidő 2024. augusztus 5.

Az Európai Unió intézményeként működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségügyre fókuszáló szervezete, az EIT Health tanulmányt készíttetett arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük az egészségügyi startupoknak, és hogy hogyan járulnak hozzá ezek leküzdéséhez a szervezet vállalkozásfejlesztési programjai az InnoStars régióban, vagyis Dél-, Közép- és Kelet-Európában. Ezek a programok – például a régóta futó InnoStars Awards – képzések, finanszírozási lehetőségek, mentorálás és bootcampek révén kézzel fogható segítséggel támogatják a vállalkozókat, de a tanulmány további, eddig ismeretlen előnyöket is feltárt a résztvevők szemszögéből.

Közösségi támogatással nem egyedül kell megoldani a kihívásokat

A tanulmányból kiderül például, hogy a vállalkozók gyakran úgy érzik, hogy egyedül kell szembenézniük a kihívásokkal. A startup programok azonban olyan találkozásokra adnak lehetőséget, amelyek az összetartozás érzését adják meg nekik, és lehetővé teszik a csapatoknak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, nehézségeiket és félelmeiket. Ahogy az egyik startup alapítója fogalmazott: „Végre úgy éreztük, hogy nem vagyunk egyedül”. Egy másik résztvevő pedig arról számolt be, hogy nem kell mindent újra és újra elmagyarázni arról, amivel foglalkoznak, mivel más csapatok is hasonló cipőben járnak. „Nem tesznek fel például olyan kérdéseket, hogy miért tartanak ilyen sokáig a klinikai vizsgálatok és a hatósági szabályozások elsajátítását célzó képzések”. A kölcsönös támogatás túlmutat a bátorításon; gyakorlati tanácsokat is jelent. A startupok például a társaik visszajelzései alapján továbbgondolhatják, finomíthatják a pitchüket. „Más startupok meg tudják mondani, hogy megértették-e az ötletedet a pár perces prezentációd alapján. Ha nem, akkor elkezdhetsz dolgozni rajta, hogy érthetőbbé váljon” – osztotta meg tapasztalatait egy másik résztvevő.

Nehezen érhetők el a kulcsfontosságú érintettek

Az egészségügyi startupok számára létfontosságú, hogy sokféle csoporttal ápoljanak élő kapcsolatot: orvosokkal, betegekkel, vállalatokkal, befektetőkkel, hogy tudják, mire van szükségük, és megnyerjék őket, hogy támogassák innovációjukat. Az InnoStars Awards startup program segít a csapatoknak abban, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat, mivel   megnyitja előttük az ajtót, amin keresztül potenciális befektetőkkel, ügyfelekkel és partnerekkel léphetnek kapcsolatba. Ezek a kapcsolatok kulcsfontosságúak a piaci ismeretek megszerzéséhez. „Egy ilyen kapcsolat révén tanultam meg, hogyan működnek a klinikai vizsgálatok Európában” – idézte fel egy résztvevő. Egy portugál orvos hozzátette: „Számos olyan startuppal találkoztam, ahol nem volt orvos a csapatban. Ezekből a találkozásokból kölcsönösen profitáltunk, mivel mindig tanultam valami újat a vállalkozóktól, ők pedig megismerik egy orvos nézőpontját, aki egyszer majd remélhetőleg használni fogja az innovációt, amin dolgoznak.”

Küzdelem az önbizalomhiánnyal és a termék validációval

Sok vállalkozó küzd az önbizalomhiánnyal és az imposztor-szindrómával, azzal a jelenséggel, hogy úgy érzik, érdemtelenül jutottak el egy szintre, érték el addigi eredményeiket. Ez kihat a termelékenységükre és az üzleti teljesítményükre is. Az EIT Health InnoStars programjaiban való részvétel ezen is segít, növeli a résztvevők önbizalmát azzal, hogy validálják szolgáltatásuk, termékük létjogosultságát, működőképességét. „Amikor bejutsz egy ilyen program döntőjébe, az emberek visszajelzéseiből lassan te is felismered, hogy jó irányba haladsz” – osztotta meg tapasztalatait egy vállalkozó. „Magabiztosabbá válsz, mivel rájössz, hogy tényleg tudsz segíteni másoknak, akik egy olyan vállalkozót látnak benned, akitől tanulhatnak” – jegyezte meg egy másik startupper. A társaktól, a többi vállalkozótól hallott inspiráló történetek szintén önbizalomerősítő hatással vannak.

InnoStars Awards: válasz a kihívásokra

Az EIT Health egyik legismertebb programja, az InnoStars Awards pontosan ezeknek a kihívásoknak a kezelésével igyekszik támogatni a közép-, kelet- és dél-európai egészségügyi startupok fejlődését.

„Az elmúlt hét évben több mint 120 induló vállalkozás vett részt az InnoStars Awardson, és több mint felük azóta a piacra is dobta termékét vagy szolgáltatását” – mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS Business Creation Leadje és az InnoStars Awards programvezetője, aki több hazai sikertörténetet is megnevezett: „Olyan ígéretes magyar vállalkozásokat találunk a program korábbi résztvevői között, mint a CelluVir. Ez a cég egy bőrre ragasztható tapaszt fejlesztett ki, amivel gyorsan és költséghatékonyan lehet a különféle vírusok elleni sejtes immunitást kimutatni. Említhetném az InSimu-t, amelynek megoldásával a medikusok és orvostanhallgatók szimulációk segítségével oldhatnak meg gyakorlati problémákat, elemezhetnek vizsgálati eredményeket vagy rendelhetnek el terápiákat.”

Békási Tamás hozzátette: „A résztvevők visszajelzései alapján idén úgy döntöttünk, hogy változtatunk a program formátumán, hogy még több kapcsolatépítési lehetőséget teremtsünk a startupok számára. A változtatásoknak köszönhetően az InnoStars Awards még több lehetőséget kínál azoknak a startupoknak, amelyek a biotechnológia, a medtech és az élettudományok területén keresnek befektetőt. Bízunk benne, hogy idén minden korábbinál több prototípusból válik majd piacképes egészségügyi megoldás a program révén, illetve hogy minél több startup válik majd az EIT Health közösségének állandó tagjává, és találja meg a fejlődéséhez szükséges partnereket a hálózatban.”

Az idei kiírásban a résztvevők 15 000 eurós finanszírozásban részesülhetnek, lehetőséget kaphatnak, hogy a legjobb befektetők előtt prezentálhassák megoldásukat, illetve személyre szabott mentorálást és képzést kapnak az egészségügyi technológia korai stádiumú értékeléséről. A program elsődleges célja továbbra is a prototípussal vagy MVP-vel (minimum viable product) rendelkező, bevételt még nem termelő vállalkozások termékeinek vagy szolgáltatásainak validációja. A program során a vállalkozók intenzív bootcampeken vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a piacra lépési stratégia kidolgozására, finomításában és a termékbevezetés felgyorsítására. A program újdonságai a befektetési lehetőségeket kínáló programelemek, melyek érettebb, már bevételt is termelő, magvető vagy series A befektetés előtt álló startupoknak kínálnak bootcampeket a befektetési stratégiaalkotásról és az üzleti tervezésről. A program csúcspontja a novemberi InnoStars Grand Finals lesz, ahol a startupok nemzetközi zsűri előtt mérik össze tudásukat a 25 000 eurós fődíjért.

Mesterséges szervek és nem invazív kortizolszint mérés

Az InnoStars Awards az említett magyar vállalkozásokon túl is számos sikertörténetnek adott helyet. tavalyi versenyen 1. helyet elérő Orgavalue például egy portói orvostanhallgatók által alapított biotechnológiai vállalat, amely mesterséges szerveket fejleszt azzal a céllal, hogy megszüntesse a transzplantációs várólistákat. Elsőként a májátültetés piacára koncentrálnak, és 2028-ban terveznek piacra lépni. A vállalat a programban rejlő lehetőségeket a termék továbbfejlesztésére használta fel. Egy másik példa a korábbi InnoStars Awards döntős IQ Biozoom, egy otthoni diagnosztikára szakosodott startup. A lengyel vállalat az EIT Health hálózatán keresztül talált nemzetközi partnereket a kortizolszint otthoni, nem invazív mérését célzó fejlesztéséhez: a Coimbrai Egyetem Orvostudományi Karát Portugáliából, valamint a TUBITAK Nemzeti Mérésügyi Intézetet Törökországból.

Az InnoStars-díjra pályázni kívánó startupok az InnoStars Awards | EIT Health  oldalon tudhatnak meg többet és jelentkezhetnek.

A IMPOSZTOR-SZINDRÓMA ÉS BIZONYTALANSÁG bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

 Ipari szoftverek, mesterséges intelligencia alkalmazások és Digital Twin (digitális másolat) technológia is szerepel azon innovációk között, amelyeket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat idén bemutat a Hannover Messén. A világ vezető ipari szakvásárát ebben az évben április 22–26. között rendezik meg a németországi városban, az esemény pedig kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Schneider Electric megmutassa, milyen lesz az ipari automatizálás jövője, hogyan lehet úgy növelni a termelési hatékonyságot, hogy közben a fenntarthatósági célok teljesítése is realitássá válik.

„Mivel az ipar a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 45 százalékát^* adja, egyértelmű, hogy cselekednünk kell ennek csökkentése és az ipari dekarbonizáció mielőbbi támogatása érdekében. A kérdés az, hogyan érhetjük ezt el a termelékenység növelése mellett. Az automatizálás, amely az ipari üzemeltetési technológia középpontjában áll, optimalizálja a termelési folyamatokat, és a sikeres digitális átalakulás egyik legfontosabb eszköze. Elősegíti a termelékenységet, növeli a hatékonyságot, és támogatja azt a törekvést, hogy a lehető legjobban használjuk fel az energiát és a nyersanyagokat” – hangsúlyozta Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizációért felelős alelnöke.

Hatékonyságnövelés szoftveralapú automatizálással

 A Schneider Electric az EcoStruxure Automation Expert 2020-as bevezetését követően tovább dolgozik az ipari automatizálás területének úttörő, nyílt, szoftveralapú megközelítésén, mivel célja egy egységes, könnyen skálázható ipari automatizálási platform létrehozása. A vállalat arra törekszik, hogy támogassa az ügyfelek azon igényét, hogy az ipari kihívásokra agilisan és innovatívan tudjanak reagálni, miközben megvédik a beruházásokat. Éppen ezért a cég olyan megoldásokat fejleszt, amelyek támogatják a teljes tulajdonlási költség (TCO – total cost of ownership) csökkentését, a folyamatok és műveletek egyszerűsítését, valamint lehetővé teszik az ipari szereplők számára, hogy magasabb szintű hatékonysággal és rugalmasabban működjenek.

„A napjainkban működő automatizálási rendszerek nagy részét évtizedekkel ezelőtt tervezték és telepítették, egyetlen beszállítóhoz köthető hardverre alapozva, amikor még nem állt rendelkezésre olyan hatalmas számítási teljesítmény, mint ma. A szoftveresen definiált automatizálással és a mi nyílt megközelítésünkkel csökkentjük az automatizálási rendszerek komplexitását, és lehetővé tesszük az ügyfelek számára, hogy az aktuális igényeikhez igazodva frissítsék meglévő alkalmazásaikat, vagy váltsanak át új megoldásokra” – tette hozzá Barbara Frei.

Az idei Hannover Messén a Schneider Electric standján bemutatott új ipari innovációk között van a CONNECT, ami egy agnosztikus, végponttól végpontig tartó ipari intelligenciaplatform, amely integrálja a mérnöki és működési adatokat, hogy átláthatóságot biztosítson a teljes értéklánc és ökoszisztéma számára. Az ügyfeleket a Schneider Electrickel, az AVEVA-val, az etap-pal, a RIB-bel és egyéb szoftverszállítókkal összekötő CONNECT a mesterséges intelligencia és az intelligens digitális iker segítségével képessé teszi a vállalkozásokat a hatékonyság javítására és a felelősségteljes növekedés érdekében a fenntarthatósági törekvések megvalósítására.

Bemutatkozott Hannoverben a társaság EcoStuxure Plant Predictive Energy ipari IoT szoftvermegoldása, amely a CONNECT Data Services-en fut, képes több telephelyen egyszerre figyelni az energiafogyasztási anomáliákat, támogatva ezzel a jobb döntéshozatalt és a jelentős energiamegtakarítást. A Schneider Electric újdonságai között van az EcoStruxure Edge, ami egy nyílt, skálázható és azonnal használható ökoszisztéma, amely a perem számítástechnikát (edge computing) és a mesterséges intelligencia (MI) technológiát hasznosítva valós idejű adatfeldolgozást és a gyors cselekvést lehetővé tevő elemzéseket biztosít az adatok keletkezési pontjánál.

A Schneider Electric bemutatta Hannoverben a Lexium SCARA Cobotot, ami egy új, ultrakompakt, nagy sebességű ipari robot, nagy pozicionálási pontossággal a gyártási és összeszerelési folyamatok hatékonyságának javítására. Szintén az MI-ben rejlő lehetőségeket használja ki az Automation Application Copilot, amit a mérnöki tevékenység termelékenységének növelésére fejlesztettek ki.

*Forrás: Világgazdasági Fórum, Industry Net Zero Accelerator kezdeményezés.

A Dekarbonizáció és hatékonyságnövelés egyszerre az iparban – a Schneider Electric megmutatja, hogyan lehetséges bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.