Ugrás a mérnöki munkában.

Nem csak egyszerűen tanácsadó, hanem önállóan tervező, programozó és ellenőrző automatizálási feladatokat ellátó eszközt fejlesztett a Siemens. 

Az Eigen Engineering Agentet kifejezetten ipari automatizálási mérnöki munkára alkották meg. A névben szereplő „eigen” német szó („saját”) egyszerre utal arra, hogy az eszköz minden projekthez személyre szabott kimenetet állít elő, illetve arra, hogy stabil, megbízható intelligenciát nyújt egy gyorsan változó AI-környezetben.

A Siemens TIA Portal mérnöki platformjához közvetlenül kapcsolódó eszköz képes PLC-kódot írni (ezek irányítják a berendezéseket), HMI (kijelző)-vizualizációkat készíteni és eszközöket konfigurálni, – mindezt az adott projekt teljes kontextusának ismeretében. Nem egyszerűen javaslatokat ad: elvégzi a feladatot, majd önállóan ellenőrzi a saját munkáját, és addig finomítja az eredményt, amíg az megfelel az előírt minőségi kritériumoknak.

A több mint száz vállalatnál végzett tesztüzem alapján mindez a manuális munkafolyamatoknál kettő-ötször gyorsabb munkavégzést és 50 százalékos hatékonyságnövekedést jelent a mérnöki munkában, úgy, hogy 80 százalékkal magasabb megoldásminőséget regisztráltak.

Két új képesség

A rendszerhez kapcsolódóan most két újabb képességet mutatott be a cég.

Az egyik az ún. ECAD-integráció. Eddig az elektromos tervezés és az automatizálási szoftverfejlesztés különálló eszközökben, egymás után zajlott. A mérnökök manuálisan vitték át az eszközlistákat, javítgatták az eltérő névformátumokat, és keresték a késői hardvermódosítások nyomait. Az Eigen Engineering Agent most képes közvetlenül olvasni az elektromos tervrajzfájlokat (XML és AML formátumokban), felismeri az ellentmondásokat, kezeli ezeket, és az elektromos topológia alapján automatikusan hozza létre a PLC-adatokat a TIA Portalban.

A másik új funkció a szabványkövető projektgenerálás. Minden automatizálási projekt eleje azzal telik, hogy a mérnökök felbontják a gépet modulokra, elnevezik az egységeket, felépítik az adatstruktúrát és meghatározzák az állapotátmeneteket. Ez akár napokba is telhet, – és még a tapasztalt csapatoknál is fennáll a hibalehetőség. Az új képességgel a mérnök egyszerű, természetes nyelven leírást ad a gépről (állomások, eszközök, viselkedés), az agent pedig néhány percen belül egy teljes, szabványos projektet generál, ami azonnal megnyitható a TIA Portalban. 

A cél mindezzel nem a mérnökök felváltása, hanem a repetitív, hibákra hajlamos szakaszok lerövidítse. Így a szakemberek az összetett, rendszerszintű döntésekre koncentrálhatnak, az adatátvitel és a projektalapozás helyett.

Az Eigen Engineering Agent a Siemens Xcelerator portfólió része, és az „automatizálás automatizálása” vízió egyik megvalósítása. A rendszer 1 hónapos ingyenes verzióval kipróbálható.

www.siemens.com

A Az új AI-ügynök már nemcsak javasol – elvégzi a munkát is bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A Tungaloy Corporation bemutatja Gabbyt, egy mesterséges intelligencián alapuló asszisztenst, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy segítse a fémmegmunkálás szakembereit a megfelelő szerszámmegoldások gyors kiválasztásában magyar nyelvű kommunikáció segítségével.

A megfelelő forgácsolószerszám kiválasztása gyakran számos tényező figyelembevételét igényli, az alapanyagoktól és a megmunkálási műveletektől kezdve a vágási paramétereken át egészen a szerszámgeometriákig. A megfelelő információk gyors elérése kulcsfontosságú a hatékony és stabil megmunkálási folyamatok fenntartásához.

A párbeszédalapú digitális eszközök egyre inkább átalakítják a megmunkálási ismeretek elérésének és alkalmazásának módját. Gabbyt azért fejlesztették ki, hogy leegyszerűsítse ezt a folyamatot, lehetővé téve a felhasználók számára a műszaki információkkal való intuitívabb interakciót.

Írja Le Megmunkálási Igényeit Magyar Nyelven

Gabby lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy természetes nyelven írják le megmunkálási igényeiket. Az olyan alapvető információk megadásával, mint a megmunkálási művelet típusa, a munkadarab anyaga vagy az alapvető megmunkálási feltételek, a rendszer értelmezi a kérést, és megfelelő szerszámmegoldásokat javasol.

Az egységes párbeszédalapú felületen keresztül a Gabby a megmunkálási alkalmazások széles körét támogatja, többek között:

• Marás
• Fúrás
• Külső esztergálás
• Belső esztergálás
• Beszúrás és leszúrás

Ez a párbeszédalapú megközelítés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy intuitívabban férjenek hozzá a műszaki információkhoz, csökkentve a katalógusok keresésére vagy az összetett termékstruktúrák közötti navigációra fordított időt. A felhasználók ugyanazon beszélgetésen belül pontosíthatják kéréseiket további kérdések segítségével, ellenőrizhetik a katalógusinformációkat, valamint alternatív szerszámmegoldásokat is megvizsgálhatnak.

Gabby elérhető a Tungaloy weboldalain és a Tungaloy mobilalkalmazásában. A Digitális Támogatás Bővítése a Fémmegmunkálási Ipar Számára A Gabby bevezetésével a Tungaloy tovább bővíti digitális ökoszisztémáját egy új, szerszámválasztást támogató MI asszisztenssel, amely leegyszerűsíti a megmunkálási megoldások és termékinformációk elérését.

A Tungaloy elkötelezett a gyakorlati és hatékonyságközpontú digitális megoldások fejlesztése mellett a fémmegmunkáló ipar számára. Ennek részeként a Gabby folyamatosan fejlődik, ahogy új megmunkálási ismeretek és alkalmazási adatok bővítik képességeit. Megjegyzés: Gabby az elérhető műszaki adatok alapján általános útmutatást nyújt. A végleges szerszámválasztást és a megmunkálási feltételeket minden esetben önállóan kell ellenőrizni az adott gyártási követelményeknek megfelelően.

További információkért a termékről kattintson ide.

www.tungaloy.com

A Bemutatjuk Gabbyt – a Tungaloy MI Asszisztensét Szerszámválasztáshoz bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A mobilitás jövőjét körvonalazták a budapesti AI Symposiumon

• Az autók működését, az utasok és a közlekedés biztonságát egyre inkább a szenzorok, szoftverek és algoritmusok határozzák meg, melyek középpontjában a mesterséges intelligencia áll.
• Dr. Szászi István: „A Boschnál azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiákkal a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára.”
• Dr. Oliver Lange: „A biztonság ma már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú innovációk megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt.”

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években jelentős változásokat hozott az életünkbe, a mindennapok számos területén jelen van. A világ járműipara is a mesterséges intelligencia korszakába lépett: bár a volán mögött ma még mi, emberek ülünk, de az autók alapvető működését, az utasok és a közlekedés biztonságát egyre inkább MI-alapú szenzorok, szoftverek és algoritmusok határozzák meg. A Bosch az innovációs szektor meghatározó szereplőjeként legfrissebb, MI-alapú fejlesztéseibe engedett betekintést az autonóm járművek és az ipari automatizálás területén a május 21–22-én Budapesten megrendezett AI Symposium 2026 című nemzetközi eseményen.

Lehetőségből valóság: önálló döntésre képes járműveket hozhat a mesterséges intelligencia

Az autóiparban az MI úgy teremthet valódi értéket, ha elméleti vízióból megbízható, sorozatgyártásban is alkalmazható termékfunkcióvá válik, és így épül be a jövő mobilitási megoldásaiba. A Bosch fejlett vezetéstámogató rendszerei (ADAS) alkalmassá tehetik a járműveket arra, hogy lássák, érzékeljék és pontosan értelmezzék a környezetük információit, felismerjék a közlekedési helyzeteket, döntést hozzanak, és valós időben tudjanak reagálni az utakon. „A gépi látás, a szituációs és térbeli tájékozódás már nem csupán alapkutatási feladat. A Boschnál jó ideje azon dolgozunk, hogy MI-alapú technológiák segítségével a gyakorlatban is eredményesen használható, biztonságos megoldásokat kínáljunk a közlekedés és az ipar számára. A Bosch eddig nemzetközi szinten több mint 2000 MI szabadalmat nyújtott be, és 2027-ig globálisan több mint 2,5 milliárd euró befektetést tervezünk a mesterséges intelligencia terén” – mondta el az AI Symposiumon Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az autó szeme mindent lát: MI-alapú biztonság az utastérben is

Nemzetközi tanulmányok szerint minden tizedik közlekedési baleset abból fakad, hogy a vezetők elfáradnak, elálmosodnak vagy a figyelmüket eltereli valami a vezetés során. Ezért az EU általános biztonsági rendelete (General Safety Regulation, GSR) már 2024 óta előírja a fáradtságfigyelő megoldások alkalmazását az új autókban. 2026 júliusától pedig már arra is kötelezően előírt rendszerek vigyáznak, hogy a járművezetők figyelmét semmi ne vonja el menet közben. A Boschnál zajló MI-alapú utastér-biztonsági fejlesztések minderre sokrétű megoldást kínálnak, sőt még ennél is tovább mennek. „A biztonság már nemcsak a jármű külső környezetéről szól, egyre fontosabbá válik az is, ami az utastérben történik. Az új biztonsági szabályozások, az NCAP-minősítések és a növekvő fogyasztói elvárások hatására a beltéri érzékelés nagyon gyorsan fejlődik, így egyre intelligensebb védőpajzs óvja az utasokat az autón belül is. Az MI-alapú járműipari innovációk ugyanakkor túlmutatnak a biztonságon: megnyitják az utat az automatizált vezetés további fejlődése előtt” – fogalmazott Dr. Oliver Lange, a Bosch Research belsőtér-érzékelési területért felelős vezetője a budapesti AI Symposiumon tartott előadásában.

Egészségügyi vészhelyzetben az AI azonnal beavatkozik

A Bosch az autók belsőtér-érzékelésével (interior sensing) kapcsolatban számos kulcsfontosságú, mesterséges intelligenciára épülő innovatív megoldáson dolgozik. Ezek az összetett rendszerek a vezetőt és a teljes utasteret monitorozzák. Az utastérfigyelő kamerák és belső radarok által összegyűjtött adatok azonnali információval szolgálnak a jármű MI-alapú biztonsági rendszerei számára, amelyek figyelmeztetnek, finomhangolnak vagy szükség szerint be is avatkoznak. Vezetés közben a figyelem lanyhulása, egy pillanatnyi kihagyás vagy egy kisebb rosszullét is végzetes következménnyel járhat. Ezért a belsőtér érzékelés kiemelt területei közé tartozik az életjelek monitorozása, ami főként szívritmus- és légzésszámbecslésre épül. A célja az, hogy még a sofőr cselekvőképtelenné válása előtt észlelhetők legyenek az egészségügyi rendellenességek, így a rendszer időben jelezhet, vagy kritikus helyzetben akár biztonságosan meg is állíthatja a járművet.

Nem hagyja szó nélkül: az utasokra és a gyerekekre is vigyáz az intelligens rendszer

A mesterséges intelligenciával támogatott, többkamerás és radarral kiegészült utastér figyelő funkciók szinte mindenre figyelnek, ami a biztonság szempontjából fontos lehet. A 3D testtartás-érzékelő például arra is ügyel, ha bárki az autóban olyan pozíciót vesz fel, ami egy váratlan eseménykor sérülést eredményezhet. Ilyen, ha az utas a lábát a műszerfalra teszi, vagy a feje túl közel kerül a légzsákhoz, ami fokozott sérülésveszélyt jelent. De az autóban tartózkodók magasságának és testsúlyának becslésével a légzsákok működését is optimalizálni tudja a rendszer, és nem kerüli el a figyelmét az sem, hogy a vezető a kezét a kormányon tartja-e. Az érzékeny szenzorokkal az AI észlelni tudja az esetlegesen a járműben felejtett gyermekek kívülről alig észrevehető jelenlétét is, ezzel életet menthet.

A termékek mellett a gyártásba is beépül az MI a Boschnál

Megbízható ipari termékek csak akkor létezhetnek, ha a tervezés és a gyártás teljes folyamatában maximális pontosság és hatékonyság érvényesül. A Bosch nemcsak innovatív termékeinek működésében, hanem azok előállításában is épít a mesterséges intelligenciára. A gyártás szinte minden fázisában alkalmaz olyan MI-alapú módszereket, amelyekkel a termékek végső minőségét javítja. Ezekre a megoldásokra a vállalat szakértői konkrét példákat is bemutattak a 2026-os AI Symposiumon.

Az MI- és a gépitanulás-alapú megoldások szerepet kapnak a Bosch komplex járműipari MEMS szenzorainak fejlesztésében ugyanúgy, mint az ipari termékek gyártása során alkalmazott forrasztások automatizált minőségellenőrzésében. Az AI megoldást hozhat olyan „rejtélyes” jelenségek megszüntetésére is, mint az egyes járműkomponensekben (pl. légzsákelektronikákban) jelentkező, rendkívül zavaró és nemkívánatos zörgések, rezgések és súrlódások. A rejtett okok MI-alapú feltárásával a későbbi problémák még a sorozatgyártás előtt kiküszöbölhetők.

A mesterséges intelligencia segítségével a fejlesztés és a gyártás hatékonyságát növeli a Bosch és a HUN-REN SZTAKI közös GraphRAG technológiája is. Ez funkciójában egy MI-alapú vállalati tudásközpont, amely minden Bosch-területen alkalmazható, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki munkát és a minőségirányítást. A modell pontos válaszokat talál strukturálatlan adatok hatalmas tömegében, például PDF-ekben és jelentésekben, ezzel a mérnökök és a kutatók számára felgyorsítja a problémamegoldást, új szakemberek számára pedig megkönnyíti a futó projektekbe, fejlesztésekbe való bekapcsolódást.

www.bosch.hu

A Bosch: az MI-alapú utasbiztonságtól az önvezető autózásig bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Két napra a globális AI-párbeszéd kiemelt színhelye lesz Budapest. Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját. Az eseményen más világhírű kutatók mellett előadást tart Luke Ong, az NTU mesterséges intelligenciáért és digitális gazdaságért felelős alelnöke és Marc Pollefeys, az ETH Zürich számítástechnikai tanszékének professzora, egyben a Microsoft zürichi Spatial AI Lab igazgatója. A regisztrációhoz kötött, de ingyenesen látogatható rendezvénnyel a HUN-REN célja, hogy a magyar kutatók, fiatal tehetségek, egyetemi szereplők, fejlesztők és innovatív vállalatok Budapesten is közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a mesterséges intelligencia nemzetközi élvonalával.

A tavalyi siker után második alkalommal rendezi meg közösen AI Symposium eseményét a HUN-REN és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem. A budapesti konferencia egyszerre közös tudományos találkozóhely és innovációs platform Európa és Ázsia legjelentősebb kutatói közösségei számára. A szervezők kifejezett célja, hogy a magyar tudományos és üzleti ökoszisztéma – kutatók, doktoranduszok, fejlesztők, vállalati döntéshozók – ne csupán nézőként, hanem egyenrangú partnerként kapcsolódhasson be a globális AI-párbeszédbe. Mindezt megkönnyíti, hogy az AI Symposium – a hasonló színvonalú és kategóriájú külföldi rendezvényekkel szemben – ingyenesen látogatható, csupán előzetes regisztrációhoz és visszaigazoláshoz kötött.

A konferencián iparági partnerek – például a Bosch, Ericsson, KPMG és az AUMOVIO – is részt vesznek, így az esemény valódi átjárási lehetőséget kínál a tudomány és az ipar világa között. A résztvevők nem csak a mesterséges intelligencia legfrissebb kutatási eredményeivel, hanem azok gyakorlati, ipari és társadalmi hasznosítási lehetőségeivel is megismerkedhetnek.

„A tudományos kiválóság erősítése ma már elképzelhetetlen a mesterséges intelligencia nélkül, amely alapvetően alakítja át a kutatás gyakorlatát. A HUN-REN-nél tudatosan készülünk erre a jövőre: egyrészt AI-eszközökkel támogatjuk kutatóink munkáját, másrészt olyan programokon dolgozunk, amelyek azt vizsgálják, miként gondolható újra a teljes tudományos tevékenység az autonóm intelligencia segítségével. Az AI Symposium ehhez nemcsak inspirációt, hanem nemzetközi kapcsolatokat és gyakorlati együttműködési lehetőségeket is ad” – mondta Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.

A meghívott előadók a világ legrangosabb kutatóintézményeit és technológiai vállalatait, ezáltal pedig a mesterséges intelligencia kutatásának és alkalmazásának nemzetközi élvonalát képviselik. A már említett kutatók mellett előadást tart a rendkívül magas (134-es h-indexű) idézettséggel rendelkező Davide Scaramuzza, a Zürichi Egyetem professzora, a robotika, a számítógépes látás és az autonóm rendszerek egyik legismertebb európai kutatója is; Federico Tombari, a Google Zürich kutatási igazgatója; valamint Philip W. Y. Chiu, a Hongkongi Kínai Egyetem orvosi karának dékánja és robotsebészeti professzora.

A szimpózium négy fő témakör mentén járja körbe az mesterséges intelligencia legfontosabb kérdéseit.

Az egyik kulcsterület a megbízható és fenntartható mesterséges intelligencia, amely egyben más AI-kutatások alapját is jelenti. Ebben a szekcióban olyan kérdések kerülnek terítékre, hogy hogyan lehet növelni az AI-modellek elméleti megbízhatóságát; miként tegyük ellenállóbbá a modelleket a támadások ellen; és hogyan csökkenthető az AI karbonlábnyoma hatékonyabb algoritmusokkal és optimalizált betanítással.

Az AI-jal kapcsolatos elméleti felfedezések és azok gyakorlati alkalmazása talán sehol sem kapcsolódik össze olyan szorosan, mint az egészségügyben és a gyógyításban. A szekció előadásaiból kiderül, hogy milyen áttöréseket hozott a mesterséges intelligencia a diagnosztizálásban, az ellátásban, és a műtéti eljárásokban; milyen jövő előtt áll a személyre szabott gyógyászat és a gyógyszerkutatás; vagy hogy miként alkalmazhatók a robotok a sebészetben.

Hasonlóan fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia az ipari automatizálásban és az autonóm járművek fejlesztésében. A gépi látás, a tárgyfelismerés, a térbeli tájékozódás nem csak elméleti kérdés, hanem az önvezető járművek fejlesztésének alapfeladata is. A szekció előadásaiban az új eredmények ismertetése mellett kitérnek a megoldások nagyléptékű, megbízható és etikus bevezetésének problémáira is.

A kvantumtechnológia kulcskérdései is terítékre kerülnek. A témák között egyaránt megtalálhatók lesznek a legújabb elméleti kutatások (többrésztvevős kvantumösszefonódás, kvantumszimuláció) mellett szó lesz arról is, milyen hatást gyakorolnak az új megoldások az olyan területekre, mint a kriptográfia, a gyógyszerkutatás, az anyagtudomány vagy éppen a mesterséges intelligencia.

Az AI Symposium 0. napja (május 20.) a fiatal kutatóké, akik külön poszterszekció (Poster Booster Session) keretében mutathatják be munkájukat a HUN-REN székházában. A jelentkezőknek május 7-ig van lehetőségük, hogy bemutatójuk absztraktját elküldjék a szervezőknek. A legjobb posztereket a konferencia helyszínén is kiállítják, ahol szintén lehetőség nyílik a munkák ismertetésére és szakmai eszmecsere folytatására a szakterület meghatározó alakjaival. A HUN-REN számára ez a formátum is azt erősíti, hogy a magyar kutatói és innovációs közeg ne csak nézője, hanem aktív alakítója legyen a nemzetközi AI-fejleményeknek.

A konferencia folyamatosan frissülő programja és az előadók listája a HUN-REN weboldalán érhető el.

Regisztrálni ezen a linken lehet.

www.hun-ren.hu

A Budapestre látogat a mesterséges intelligencia szakmai elitje: ingyenes nemzetközi szimpóziumot rendez a HUN-REN bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A Bosch felmérése szerint egyre bizakodóbbak a magyarok

• A magyar résztvevők fele felkészült a mesterséges intelligencia korszakára.
• A válaszadók többsége örülne, ha szüneteltethető lenne a jelenleg zajló technológiai fejlődés.
• A hazai megkérdezettek több mint fele támogatná gyermekét abban, hogy az egyetemi tanulmányok helyett startup vállalkozásba kezdjen.

A világ készen áll a mesterséges intelligencia (MI) korszakára. Ez a széles körű konszenzus alakult ki annak a több mint 12 000 embernek a körében, akiket az idei Bosch Tech Compass felmérés során – világszerte és Magyarországon – megkérdeztek. A válaszadók még soha nem tekintettek a mesterséges intelligenciára olyan pozitívan, mint a legutóbbi felmérés során. A többség – hasonlóan az előző kutatáshoz – továbbra is úgy gondolja, hogy az MI lesz a legmeghatározóbb technológia a következő évtizedben, és az összes technológia közül ennek lesz a leginkább pozitív hatása a társadalomra. A megkérdezettek több mint fele (világszerte 56 százalék, hazánkban a résztvevők 51 százaléka) úgy érzi, hogy készen áll a mesterséges intelligencia korszakára. Ugyanakkor a technológia folyamatos és gyors fejlődéséből adódó kimerültségnek is vannak jelei. A válaszadók 57 százaléka jelezte világszerte, hogy szeretne egy pillanatnyi szünetet, és örülne, ha lelassíthatná a technológiai változást, amíg jobban meg nem értjük annak hatásait. Magyarországon is hasonló eredmény született: a felmérésben résztvevők 56 százaléka értett egyet ezzel az állítással.

Egyre bizakodóbbak a magyarok

A fejlődéssel kapcsolatos szkepticizmus a tavalyi évhez képest csökkent a hazai válaszadók körében. Idén – a tavalyi 53 százalék után – már a felhasználók 60 százaléka tartja az MI-t a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Míg 2025-ben 56 százalék, addig 2026-ban 62 százalék gondolja úgy, hogy a technológiai fejlődés jobbá teszi a világot. Érdekesség, hogy a németek (59 százalék) és a franciák (53 százalék) szkeptikusabbak ezzel a kérdéssel kapcsolatban. „A Bosch Tech Compass felmérés hazai eredményei idén is rámutattak arra, hogy felelős innovációs nagyvállalatként és az egyik legnagyobb hazai munkaadóként nagy szerepünk van abban, hogy elősegítsük a társadalmi nyitottságot és elfogadást a technológiák, köztük a mesterséges intelligencia iránt. Mivel jól látható, hogy az innovatív MI-megoldások száma világszerte rohamosan növekszik és beépül a mindennapokba, célunk, hogy támogassuk az embereket a technológia megismerésében, elsajátításában és a biztonságos használatra való felkészülésben” – mondta Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

A mesterséges intelligenciának van a legnagyobb pozitív és negatív hatása

Az MI nemcsak a következő évtized legmeghatározóbb technológiája lesz, hanem a társadalomra is ez gyakorolja majd a legnagyobb pozitív hatást – vélekedik a megkérdezettek 43 százaléka világszerte, beleértve a kutatásban résztvevő magyarok 47 százalékát is. A mesterséges intelligenciát a biotechnológia és az ipari robotok követik a sorban: mindkét technológia esetében a hazai válaszadók 35-35 százaléka vár pozitív hatást a jövőben. A felhasználók azonban negatívumokat is látnak: ha a társadalomra gyakorolt negatív hatásokról van szó, az MI-t a magyar válaszadók 27 százaléka minden más technológia elé helyezi, ettől tartanak a legtöbben. A sorrendben, a második helyen 23 százalékkal a humanoid robotok szerepelnek, ami megegyezik a globális értékkel. „Nem meglepő, hogy az idei nemzetközi felmérésben a mesterséges intelligenciával kapcsolatban újra ambivalens eredmények születtek, és az emberek többsége ennek a technológiának tulajdonítja a legnagyobb pozitív és negatív hatást. Éppen ezért számunkra a Boschnál ez egyértelmű küldetés: az innovációnak és a felelősségvállalásnak kéz a kézben kell járnia. Kiemelten fontosnak tartjuk az edukációt és a szabályozást, amelyek megbízhatóvá teszik a mesterséges intelligenciát, legyen szó az élet bármely területéről” – hangsúlyozta Bodó Teodóra.

A válaszadók 53 százaléka támogatná gyermekét egy startup elindításában

Az innovációhoz és a kockázatvállaláshoz való pozitív hozzáállás egyben kulturális kérdés is: globális szinten a válaszadók 59 százaléka támogatná gyermekét abban, hogy az egyetemi tanulmányok helyett startup vállalkozásba kezdjen abban az esetben, ha valamilyen korszakalkotó ötlettel rendelkezik. A magyar válaszadóknak az 53 százaléka lenne ilyen bátor a kockázatvállalás terén. Pedig kizárólag ezzel a bátorsággal lehet létrehozni a jövő innovációit. Amikor az embereket arról kérdezték, hogy a technológiai innovációnak milyen területekre kellene fókuszálnia, világszerte a klímaváltozás (globális és hazai adat: 37-37 százalék), az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (globális adat: 31 százalék, hazai adat: 33 százalék) és a kiberbiztonság (globális adat: 28 százalék, hazai adat: 18 százalék) bizonyult a leggyakoribb válasznak. „Ahhoz, hogy a társadalom a mesterséges intelligenciát megbízhatóan és felelősségteljesen tudja használni, olyan fontos készségek elsajátítására van szükség, mint a kritikus gondolkozás és a kiberbiztonsági tudatosság. A Bosch már 2020-ban saját mesterséges intelligencia etikai kódexet fogalmazott meg, mely egyértelmű iránymutatást ad munkatársainknak az intelligens termékek fejlesztése és használata során. A Bosch Magyarország IoT-blogján és podcast csatornáján olyan tartalmakat osztunk meg, melyek a legújabb innovációk, köztük a mesterséges intelligencia biztonságos és felelős használatára hívják fel a figyelmet” – hangsúlyozta Bodó Teodóra.

A tanulmányról

A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für InnovativeMarktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

www.bosch.hu

A Továbbra is a mesterséges intelligencia a legmeghatározóbb technológia bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot. A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen. 

Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is. Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást” – mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül” – mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője. 

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.

www.se.com

A Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.