Fotó: RecycleMan / iStock / Getty Images Plus

A poliészter- és pamutszálakból készült kevertszálas szövetek használata a védő-, munka- és sportruházat területén – funkcionális előnyeiknek köszönhetően – ma már szinte általános. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítása azonban igencsak nehézkes. Ha mechanikai eljárásokat alkalmaznak erre a célra, az rontja a minőséget és csak bizonyos határok között teszi lehetővé az ismételt felhasználást, a vegyi kezelések pedig gyakran roncsolják az anyagot. 

A valódi újrahasznosításhoz jobb megoldásokra van szükség. Ilyen eljárások kidolgozására indította útjára a német kutatási, technológiai és űrutazási minisztérium (Bundesministerium für Forschung, Technologie und Raumfahrt) a „TheKey” névre keresztelt projektet, amely nemrégiben teljesítette első mérföldkövét: sikerült ipari körülmények között poliésztertartalmú hulladékokból visszanyerni azok eredeti alkotóelemeit, nevezetesen a tereftálsavat (TA) és az etilénglikolt (EG). Az ily módon kinyert anyagok minősége megfelel az érvényben lévő ipari szabványoknak, így alkalmasak új poliészter előállítására.

„Ezzel megteremtettük az alapjait annak, hogy használt textíliákból újra értékes polietilén szálakat hozzunk létre” – mondta Diana Wolf, aki a projekt partnere, a Mewa környezet- és eljárástechnikai részlegének kutatási és fejlesztési projektvezetője. Mindezt a projekt során kifejlesztett eljárás teszi lehetővé. Mostantól a folyamat megerősítése és megismételhetősége, valamint a kinyert mennyiség optimalizálása áll a kutatás középpontjában. A következő lépések célja pedig az, hogy lehetővé tegyék az eljárás folyamatos működtetését. 

Kettes számú kihívás: a pamutszálak

A kutatási projektnek az is célja, hogy újrahasznosítás céljából kivonják az anyagkeverékből a pamutszálakat. „Már el tudjuk választani a pamutot a többi anyagtól, de az így kinyert szálak minősége még nem felel meg azoknak a minőségi követelményeknek, amelyek lehetővé tennék közvetlen újrahasznosításukat a pamutláncokban” – mondta el a projektvezető. Most azon dolgoznak, hogy olyan eljárást fejlesszenek ki, amelynek segítségével magas szintű – például lyocell szálak előállítását célzó folyamatokban történő – újrahasznosításra alkalmas minőségű cellulózt tudnak kinyerni. „Azt kell elérni, hogy kevertszálas szövetekből mind a szintetikus, mind pedig a természetes alkotóelemeket kinyerjük és újrahasznosítsuk. Ez pedig a textilipar egyik legnagyobb kihívása: a kevertszálasszövet-recycling” – magyarázta Diana Wolf.

Interdiszciplináris team keresi a megoldást

A „TheKey” projektre nyolc partner állt össze, akik különböző szakmai kompetenciákkal rendelkeznek, a vegyi folyamattechnológiától a textiltechnológián át az anyagtudományokig. „Csapatként dolgozunk, mindegyikünk saját speciális tudását hozza be. Ez teszi lehetővé, hogy a projektet különböző nézőpontokból szemléljük” – hangsúlyozta a kutató. A projektben a következő intézetek és vállalatok vesznek részt: Mewa Textil-Service, JAKO AG , matterr, Alsó-Rajnai Főiskola Textil- és Ruházati Kutatóintézet (Forschungsinstitut für Textil und Bekleidung der Hochschule Niederrhein),  Braunschweigi Műszaki Egyetem Vegyi és Termikus Eljárástechnikai Intézet (Institut für Chemische und Thermische Verfahrenstechnik der Technischen Universität Braunschweig), Heidelbergi Energia- és Környezetkutatási Intézet (ifeu – Institut für Energie- und Umweltforschung Heidelberg), Klopman und Hero-Textil.

A projekt céljai

A projekt célja, hogy az együttműködő partnerek megoldást találjanak a kinyert anyagok újrahasznosítására. A poliészter szálak esetében ez azt jelenti, hogy a visszanyert monomer molekulákat olyan PET-szálakká lehessen alakítani, amelyek tulajdonságai megegyeznek a primer szálakéval. A pamut esetében pedig ez akkor mondható el, ha a cellulózból olyan szál-alapanyagot lehet képezni, amely alkalmas új textilfonalak létrehozására. Ezután az eljárás nagyságrendjét kell növelni, ki kell alakítani az újrahasznosításból származó anyagok minőségi vizsgálatát, és ki kell fejleszteni a gyakorlatban alkalmazható gyártási eljárásokat. Ezzel elérhető közelségbe kerül az az álom, hogy a használt funkcionális ruhákból ismét értékes textíliák keletkezzenek. A projekthez a német kutatási, technológiai és űrutazási minisztérium (Bundesministerium für Forschung, Technologie und Raumfahrt) „Erőforráshatékony körforgásos gazdaság – cirkuláris textíliák” címen, 033R408A-F támogatási azonosítóval nyújt támogatást.

www.mewa.hu

A Új high-tech szövet régi ruhákból – A „TheKey” kutatási projekt teljesítette az első mérföldkövet bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.

A repülésbiztonság növelése érdekében a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumában (SCL) a Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriummal (COSP) együttműködve ezen a hiányosságon dolgoznak: céljuk, hogy a repülőgépek kamerák és intelligens képfeldolgozó algoritmusok segítségével érzékeljék környezetüket, és képesek legyenek reagálni is rá.

A HUN-REN SZTAKI kutatói olyan képalapú technológiákat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a légi járművek ne csak navigáljanak, hanem észleljék és értelmezzék is környezetüket, sőt külső beavatkozás nélkül reagáljanak a változó helyzetekre – sokszor olyan esetekben, amikor a hagyományos szenzorok már nem nyújtanak megoldást. 

„A saját helyzetünk és mozgásunk ismerete csak a történet egyik fele – magyarázza Bauer Péter, az SCL kutatója. – Környezetérzékelés nélkül még a legpontosabban navigáló repülőgép is vak lehet a közvetlen veszélyekkel szemben.”

A nagy utasszállító repülőgépek esetében ezt részben ellensúlyozza a légiforgalmi irányítás és a fedélzeti ütközéselkerülő rendszerek, amelyek segítségével a repülőgépek megosztják egymással pozíciójukat, magasságukat és sebességüket. Az alacsonyabb légtérben azonban – különösen ott, ahol kisebb repülőgépek és drónok repülnek – ezek a rendszerek gyakran hiányoznak, vagy használatuk nem kötelező. A drónok például egyre gyakrabban találkozhatnak más drónokkal vagy könnyű repülőgépekkel, amelyek nem láthatók a légiforgalmi irányítás számára, és fedélzeti jeladóval sem rendelkeznek. Ilyen környezetben a biztonság nagyrészt a megfelelő környezetérzékelésen múlik.

A HUN-REN SZTAKI egyik úttörő fejlesztése éppen erre a problémára kínál megoldást. 

„Egy drónra szerelt kamera segítségével teljesen autonóm módon észlelni tudjuk a másik légi járművet, meg tudjuk állapítani, hogy veszélyt jelent-e, és időben végre tudjuk hajtani az elkerülő manővert” – mondja Bauer Péter. 

A projekt különlegessége, hogy minden döntést maga a jármű hozott meg: nem vett részt benne emberi kezelő, és a számításokat sem egy felhőben működő nagy teljesítményű számítógép végezte. 

„A kis drónok mérete, tömege és energiaigénye erősen korlátozott, ezért minden olyan megoldás, amely helyben képes működni, rendkívül fontos” – teszi hozzá a kutató.

A gépi látás a repülés más területein is hasznos lehet. A SZTAKI kutatói több projektben is vizsgálták, miként lehet a kamerákat tartalék szenzorként használni abban az esetben, ha a hagyományos rendszerek meghibásodnak vagy megbízhatatlanná válnak.

Az Európai Unió által finanszírozott, az ONERA francia kutatóközpont vezetésével megvalósult VISION kutatási programban az SCL és a COSP feladata az volt, hogy kameraképek alapján határozza meg a repülőgép futópályához viszonyított helyzetét leszállás közben. A műszeres leszállító rendszerek rádiójelekkel vezetik a repülőgépeket a futópályákhoz, és egyre gyakoribbak az ezt kiegészítő GPS-alapú megoldások is. Mindkét módszer azonban érzékeny lehet külső zavarokra: interferencia, váratlan objektumok vagy akár szándékos jelzavarás is befolyásolhatja működésüket. Ilyenkor a képalapú navigáció tartalékként és ellenőrzési mechanizmusként működhet. 

„A GPS-jelek megzavarásával a repülőgép eltéríthető a tervezett útvonalról, miközben az autopilóta azt hiheti, hogy minden rendben van – mondja Bauer Péter. – A képfeldolgozás ebben az esetben valóságellenőrzést végez: a kamera képét összeveti azzal, aminek a környezetben lennie kellene, így a rendszer észlelheti az eltéréseket.”

Nemrég a HUN-REN SZTAKI kutatói egy másik problémára is innovatív megoldást találtak. Az úgynevezett tanúsított drónokra vonatkozó európai előírások szerint a jármű irányítórendszerének akkor is biztonságosan kell működnie, ha az egyik szenzor meghibásodik. A hagyományos megoldás több szenzor és GPS-vevő alkalmazása, gyakran hármas redundanciával: ha a három szenzor közül az egyik hibás adatot ad, a másik kettő egyező mérését tekintik helyesnek.

„De mi történik akkor, ha csak két szenzor marad, és azok eltérő adatokat szolgáltatnak? Honnan tudja a rendszer, melyik hibás?” – veti fel Bauer Péter. „A mi megközelítésünk egyszerű és praktikus: a drónokon általában amúgy is van kamera, ezért ilyenkor ezt használjuk harmadik szenzorként. Így a rendszer képes feloldani az ellentmondást, és biztonságosan tovább működni.”

A megoldás annyira újszerű, hogy várhatóan hamarosan szabadalmi oltalmat is kap.

A környezet pontos érzékelése mindig kulcsfontosságú volt a repülésben. A képfeldolgozás és a gépi látás terén elért legújabb eredmények azonban már azt is lehetővé teszik, hogy a gyorsan terjedő kis légi járművek – drónok és könnyű repülőgépek – is érzékeljék környezetüket, és önállóan reagáljanak a váratlan helyzetekre. 

„Ami öt évvel ezelőtt még megvalósíthatatlannak tűnt, ma már elérhető – mondja Bauer Péter. – A fedélzeti eszközök kisebbek, könnyebbek és energiatakarékosabbak lettek, miközben a kameratechnológia is rengeteget fejlődött. Ezek a változások olyan kutatásokat tesznek lehetővé, amelyek alapvetően növelik a repülés biztonságát.”

www.hun-ren.hu

A Amikor a repülőgép látni is kezd bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Magyarországon naponta nagyjából 2,5-3 millió köbméter szennyvíz termelődik, azaz körülbelül 2-3 hét alatt egy Velencei-tónyi szennyvizet kell megtisztítania a rendszereknek. Könnyen belátható, hogy ilyen mennyiség mellett egyáltalán nem elhanyagolható tétel a tisztítás kapcsán felhasznált energia. Az új technológiai megoldások ezt akár 30-50 százalékkal is csökkenthetik – ilyen téren is fenntarthatóbbá, zöldebbé téve a környezetvédelem érdekében zajló folyamatokat.

Elsőre távolinak tűnik egymástól az űrtechnológia és a szennyvíztisztítás világa, a mérnöki kihívások azonban meglepően hasonlóak. Mindkét területen folyamatos, megszakítás nélküli működésre van szükség, minimális karbantartási lehetőséggel, miközben egyetlen meghibásodás az egész rendszer működését veszélyeztetheti. Az űrben ez egy küldetés végét jelentheti, a szennyvíztisztításban pedig biológiai folyamatok leállását, súlyos üzemzavarokat és energiapazarlást.

Hogy miért? Mert a szennyvíztisztítás során a „munkát” végző baktériumok oxigén nélkül elpusztulnak. Ha a levegőztetés megszakad, a tisztítás nem lassan, fokozatosan romlik le, hanem gyorsan összeomlik. Nem véletlen, hogy egy átlagos telepen a levegőztetés a teljes energiafelhasználás akár felét is kiteheti.

„Naponta csak Budapesten 250-300 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, azaz van nap, amikor 150 ötvenméteres medencényi mennyiségét kell megtisztítania a rendszereknek. A folyamat kulcsa a levegőztetés – ezért is fontos, hogy mennyi energiával és milyen üzembiztonsággal tudjuk ezt megoldani. Kevesen gondolnák, de a hatékonyabb levegőztetéshez használt legmodernebb megoldások egy része eredetileg az űrkutatásban született meg” – magyarázza Gampel Tamás, a számos vízművel együttműködő Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

Űrhajókon is használt alkatrészt szereltek be a szennyvíztelepre

Az ún. levegőcsapágyas technológia – amelyet korábban extrém körülmények között, például rakéták üzemanyagszivattyúiban alkalmaztak – ma már a szennyvíztisztításban is komoly energia- és költségmegtakarítást tesz lehetővé. A megoldás lényege, hogy a szerkezetek mozgatását végző elemekben olyan csapágyakat használnak, amelyekben nincs kenőanyag, azt levegővel helyettesítik.

„Az űrhajók üzemanyagszivattyúiban folyékony hidrogént és oxigént kell mozgatni extrém alacsony hőmérsékleten. Élet és halál múlik ezeken a szerkezeteken, nem lehet olyan megoldásra építeni, ami kenőanyagtól függ. A rendszernek súrlódásmentesen kell működnie. Ezt a megoldást emeltük át a vízművekben alkalmazott ún. fúvóknál is. A hagyományos fúvókban a folyamatos üzem együtt jár mechanikai súrlódással, kenőanyag-használattal és kopással. Ezek mind energiaveszteséget okoznak, miközben növelik a karbantartási igényt és a meghibásodás kockázatát. Ami az űrben a sikeres küldetések esélyét növeli, az itt a földön a leghétköznapibb szükségleteink kapcsán segít minket, hogy fenntarthatóbban végezzük el a szennyvíz-tisztítással járó munkát” – foglalta össze Gampel Tamás.

Bár sok víztelepen még mindig működnek régebbi típusú eszközök, ezek hosszú távon drágák és nem elég hatékonyak. Rövid távon a beszerzésük olcsóbb lehet, de lényegesen több energiát fogyasztanak, és kevésbé hatékonyak a modern megoldásoknál. „A tapasztalatok szerint egy korszerű, levegőcsapágyas fúvóra való átállás tipikusan 30 százalék körüli energiamegtakarítást hoz, de megfelelően megtervezett, komplex rendszereknél – például más levegőztetési technológiákkal kombinálva – ez akár 50 százalék is lehet” – mondja Gampel Tamás.

Lebegés súrlódás nélkül: az ezüst aranyat ér

A levegőcsapágyas technológiánál a tengely nem szorosan illeszkedik a csapágyba, hanem egy mikroszkopikus légrés választja el tőle. Indításkor még van minimális érintkezés, de ahogy nő a fordulatszám, a tengely saját maga alatt légpárnát hoz létre, és „lebegni” kezd. A fém-fém érintkezés megszűnik, nincs szükség folyékony kenőanyagra, a súrlódás drasztikusan csökken. Mivel a szerkezet indításakor elkerülhetetlen a súrlódás, az összeérő felületeket apró ezüstszemcsékkel vonják be, amelyek a hő hatására ideiglenesen védőréteget képeznek, majd lehűléskor megszilárdulnak. A kenőanyag szerepét így gyakorlatilag egy nem gyúlékony, „folyékony fém” tölti be. Ezt az űrhajókon használt megoldást alkalmazzák sikeresen a víztechnológiában is.

www.xylem.com

A Két-három hét alatt Velencei-tónyi szennyvíz keletkezik Magyarországon – űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Az Edupark szegedi képzőközpontja innovatív szemlélettel vonja be a Z generációt az építőipar világába: korszerű tanműhelyeivel, emberközpontú oktatási módszereivel és élő, valódi projektalapú képzéssel készíti fel a fiatalokat a jövő kihívásaira, mindezt motiváló közösségi környezetben, ahol a tudás és fejlődés mindenki számára elérhető.

A KÉSZ Csoport Edupark képzőközpontja Szegeden Magyarország egyik legmodernebb és legsikeresebb építőipari oktatási műhelye, amely kiemelt figyelmet fordít a Z generáció bevonására és motiválására. Az Eduparkban a tanulók korszerűen felszerelt tanműhelyekben, barátságos közösségi térben sajátítják el az építőipari szakmák alapjait és gyakorlati fogásait.

„Az építőiparban folyamatos fejlődésre van szükség, ezért az Eduparkban minden oktatásunk projektalapú, és rendszeres visszajelzésekkel, mérhető fejlődési eredményekkel támogatjuk a fiatalok sikerét. Fontos számunkra, hogy az emberközpontú szervezeti kultúra kiszolgálja a Z generáció igényeit, ezért nálunk nincsenek hierarchikus akadályok – mindenki fejlődhet, kibontakozhat!” – mondja Naderi Zsuzsanna, az Edupark Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Az Edupark erősségei:

• Innovatív, modern technológiákkal felszerelt tanműhelyek
• Évente mintegy 700 fiatal és felnőtt képzése Szegeden és Kecskeméten
• 97%-os vizsgasikeresség, 87%-os elégedettség, mindössze 2% lemorzsolódás az elmúlt tanévben.
• Motiváló, támogató oktatók, akik példát mutatnak szakmai alázatból és elhivatottságból
• Emberközpontú oktatási környezet egy zöld, természetközeli helyszínen a Tisza partján

Az Eduparkban a tanulók a tanulási idő jelentős részében terepen, valós projekteken dolgoznak – nemcsak a KÉSZ Csoportnál, hanem több mint 70 partnercégnél is, beleértve mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A képzési filozófia középpontjában az együttműködés, a modern technológia használata és az élő kapcsolatok szerepe áll. Ennél fogva az Edupark nem csupán építőipari tudást ad, hanem felkészít a jövő dinamikus munkaerőpiacára is.

A Edupark: Jövőt építünk fiatalokkal! bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia alkalmazások kiszolgálására optimalizált jelenlegi és jövőbeli, nagyteljesítményű adatközpontok hűtési kihívásainak átfogó kezelésére kínálnak hatékony választ a Schneider Electric most bemutatott folyadékhűtési megoldásai. Az új termékportfólióban már a Motivair csúcstechnológiás rendszerei is megtalálhatók. 

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával új kihívásokkal szembesülnek az adatközpontok üzemeltetői is. Az iparág lassan túllép a rackenkénti 140 kW-os teljesítménysűrűségen és az MI-gyárak* korszakának elérkezésével már az 1 MW-os vagy annál is nagyobb teljesítménysűrűségre készül fel. Az új trendekre reagálva a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat 2025 februárjában többségi részesedést szerzett a Motivair-ben, így a társaság ma már teljeskörű folyadék- és léghűtéses portfóliót kínál az adatközponti piac szereplői számára.

A hűtés az adatközpontok energiafogyasztásának akár 40 százalékát is kiteheti. A közvetlen folyadékhűtés akár 3000-szer hatékonyabb és eredményesebb lehet a hő eltávolításában, mint a levegő, mivel a hőt közvetlenül a chipek szintjén fogja el. A folyadékhűtési technológia bevezetése összetett feladat, amely valódi, teljes körű megközelítést igényel, figyelembe véve a technológia beszerzését, telepítését és folyamatos karbantartását.

Szuperszámítógépekben bizonyított technológia

Ezeknek a kihívásoknak a megoldására a Schneider Electric és a Motivair a piacon elérhető legátfogóbb adatközponti és folyadékhűtési portfóliót kínálja ügyfeleinek, amely magában foglalja az összes alapvető hűtési infrastruktúrát, mindezt a globális igények kiszolgálására képes ellátási lánccal támogatva. A Schneider Electric Motivair folyadék- és léghűtéses megoldásai között megtalálhatók a megawattos teljesítményű hűtőfolyadék-elosztó egységek (CDU-k) 105 kilowatt és 2,5 megawatt közötti teljesítményt nyújt, így a technológia több évvel megelőzi a piaci igényeket. Ma a Motivair CDU technológiája a világ 10 vezető szuperszámítógépe közül hatnál biztosítja a megfelelő hűtést, és tanúsítvánnyal rendelkezik az NVIDIA legújabb hardvereire is. Szintén a termékcsalád részét képezi a „ChilledDoor® Rear Door Heat Exchanger”, ami akár 75 kW-os rack sűrűséget is képes hűteni, így ideális az energiaigényes GPU-khoz. Rack-független kialakításának köszönhetően sokoldalú megoldást jelent bármilyen HPC környezetben. Ezek a berendezések, valamint a termékportfólió többi megoldása úgy képesek biztosítani a csúcsteljesítményt, hogy közben javítják az energiahatékonyságot és az üzemidőt az adatközpontok üzemeltetői számára.

„Ahogy az adatközpontok hűtése az MI korszakban egyre összetettebbé vált, úgy fejlődött folyamatosan a mi portfóliónk, hogy továbbra is képes legyen kielégíteni a mai és a jövőbeli infrastruktúra igényeit. Ma mi vagyunk az egyetlen folyadékhűtés-szolgáltató, amely bizonyított szakértelemmel rendelkezik a chipek szintjén, mivel megoldásainkat az NVIDIA-val és más vezető GPU-gyártókkal együttműködve fejlesztjük. A Schneider Electric-kel együttműködve olyan páratlan portfóliót hoztunk létre, amely nemcsak lerövidíti a piacra jutás idejét, hanem növeli ügyfeleink ROI-ját is világszerte is” – mondta el Richard Whitmore, a Motivair by Schneider Electric vezérigazgatója.

„A mesterséges intelligencia a következő technológiai forradalom, és kétségtelenül stratégiai fontosságúvá tette a folyadékhűtést az adatközpontok és az MI-gyárak számára. Több területen szerzett szakértelmünket a Motivair tudásával ötvözve új távlatokat nyitunk a gyorsított számítások előtt páratlan, globálisan elérhető folyadékhűtési portfóliónkkal, valamint azzal, hogy minden általunk szállított megoldást szigorúan tesztelünk és validálunk a kockázatok csökkentése és ügyfeleink nyugalmának biztosítása érdekében” – mutatott rá Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának alelnöke.

„A folyadékhűtés egy teljesítménynövelő eszközből napjainkra a modern, nagy sűrűségű számítástechnikai környezetek alapvető elemévé vált. Azzal, hogy a Schneider Electric többségi részesedést szerzett a Motivairben, jelentősen megerősítette pozícióját az adatközponti energiaellátás, elektromos és hűtési infrastruktúra, valamint a támogató szolgáltatások területén. Az egyetlen olyan gyártóként, amely képes az összes kritikus infrastruktúra, valamint az adatközponti energiaellátás és hűtés tervezésére és szállítására, a Schneider Electric megközelítése egyszerűsíti a telepítést és csökkenti az MI adatközpontok működési komplexitását” – tette hozzá Olga Yashkova, az IDC „Enterprise Workloads and Datacenter Infrastructure” kutatási vezetője.

*Az MI-gyár egy speciális számítástechnikai infrastruktúra, amit arra terveztek, hogy az adatokból értéket teremtsen a mesterséges intelligencia teljes életciklusának kezelésével.

A Schneider Electricről 

A Schneider Electric jövőformáló küldetése, hogy mindenkit képessé tegyen arra, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a rendelkezésünkre álló energiából és erőforrásokból. Hidat képezni a fejlődés és a fenntarthatóság között, mindenki számára. A Schneider Electricnél ezt úgy hívjuk: Life Is On. Célunk, hogy megbízható partner legyünk a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében. Vezető globális ipari technológiai vállalat vagyunk, amely világszínvonalú szakértelmével segíti az elektrifikációt, az automatizációt és digitalizációt olyan területeken, mint az intelligens iparágak, a rugalmas infrastruktúra, a jövőbiztos adatközpontok, az intelligens épületek és az intuitív otthonok. Széleskörű szakértelmünkre támaszkodva integrált, az egész életciklust átölelő, AI-alapú ipari IoT-megoldásokat kínálunk összekapcsolt termékekkel, automatizálással, szoftverekkel és szolgáltatásokkal, illetve digitális másolatok létrehozásával, így nyitva utat ügyfeleink számára a nyereséges növekedés felé.

Emberközpontú vállalat vagyunk, mintegy 150 000 munkatárssal és több mint egymillió partnerrel, akik több mint 100 országban dolgoznak azon, hogy elérhető közelségben legyenek ügyfeleink és az érdekeltek számára. Minden tevékenységünkben bátorítjuk a sokszínűséget és a befogadást, amiben nemes küldetésünk, a mindenki számára fenntartható jövő vezérel minket. 

A Schneider Electric Magyarországon 

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A hazánkban mintegy 2600 főt foglalkoztató társaság magyar gyárai Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén találhatók, a régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog) pedig Szigetszentmiklóson. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint energia- és fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásának (SB, Sustainability Business) európai központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont, csakúgy, mint a Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központnak, amely az egész kontinensre kiterjedően támogatja a helyszíni szolgáltatási tevékenységet.

A Schneider Electric dunavecsei okosgyára 2025-ben első helyezést ért el „Best Technology Investment” kategóriában a Joint Venture Szövetség (JVSZ) „Companies for the Future Award” versenyén. A társaság több nemzetközi fenntarthatósági rangsorban is az élen végzett a közelmúltban, a Corporate Knights Európa, míg a TIME magazin és a Statista a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta a céget.

https://www.se.com/hu/hu/

A A jövő MI-gyárait kiszolgáló folyadékhűtési megoldásokkal bővült a Schneider Electric portfóliója bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Az év végére várhatóan eléri a 2,9 milliárdot az 5G előfizetések száma világszerte, az évtized végére pedig ezek a hálózatok bonyolíthatják majd a globális mobiladat-forgalom 80 százalékát – vetíti előre a távközlési szektor legátfogóbb iparági jelentésének legfrissebb kiadása. A 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentéséből az is kiderül, hogy a szolgáltatók egyre inkább sávszélesség-alapú díjcsomagokkal csábítják az előfizetőket az otthoni, vezeték nélküli internetelérésre – ez a szegmens pedig egyre fontosabb bevételi forrássá válik számukra. A jelentés megállapítja: bár Közép-Európában lassabban terjed az 5G, Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is.

Egyre népszerűbb a távközlési cégek körében a fix, helyhez kötött, de vezeték nélküli internetszolgáltatás (Fixed Wireless Access, FWA) – közkeletű nevén az otthoni mobilnet, mely a vezetékes hálózatok stabilitását és gyorsaságát kínálja az előfizetőknek, de a vezetékes hálózat fizikai kiépítése nélkül. Különösen keresettek azok a csomagok, amelyek az 5G technológiának köszönhetően garantált le- és feltöltési sebességet kínálnak – ez a 2025. júniusi Ericsson Mobilitási Jelentés egyik legfontosabb megállapítása.

FWA: szélessávú, stabil internet a távolabbi régiókba is

Világszerte az Ericsson által vizsgált szolgáltatók 80 százaléka már kínál FWA-alapú internetet, ezen belül pedig a sebességalapon árazott előfizetések szegmense növekszik a leggyorsabban. Az 5G hálózat lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók különböző sávszélességű csomagokat alakítsanak ki – hasonlóan a vezetékes vagy optikai hozzáféréshez –, ami a korábbi FWA-generációkhoz képest jóval nagyobb bevételszerzési lehetőséget biztosít számukra.

Világszerte a szolgáltatók 51 százaléka kínál ilyen sebességalapú FWA-csomagot – ez 27,5 százalékos növekedés 2024 júniusához képest. A növekedés üteme különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy már a tavalyi adat is 50 százalékos emelkedést mutatott a 2023. júniusi értékhez képest.

Mindez azt is jelenti, hogy 2030-ra a fix, helyhez kötött internet-előfizetések 35 százaléka nem vezetékes, hanem vezeték nélküli lesz – ez szám szerint 350 millió FWA-kapcsolatot jelent majd az évtized végén. Az 5G alapú FWA kulcsszerepet játszik a szélessávú internetelérés globális terjedésében, különösen olyan területeken, ahol a vezetékes infrastruktúra nehezen kiépíthető.

Lassul a növekedés üteme, de töretlenül nő az adathasználat

A jelentés szerint az összes 5G előfizetés száma 2025-ben eléri a 2,9 milliárdot – ez az összes mobilelőfizetés egyharmada. 2030-ra pedig 6,3 milliárdra nőhet ez a szám – ez az előrejelzés nem változott az Ericsson Mobilitási Jelentés korábbi prognózisaihoz képest.

A mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom 19 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez képest 2025 azonos időszakára. Bár a növekedés üteme lassul, az adathasználat abszolút értékben továbbra is évről évre bővül: az Ericsson Mobilitási Jelentés előrejelzése szerint 2030 végéig több mint kétszeresére nő majd a globális mobiladat-forgalom. A tavalyi év végén a mobiladat-forgalom 35 százalékát már 5G hálózatok bonyolították világszerte, és a becslések szerint ez az arány 2030-ra meghaladja majd a 80 százalékot is.

Európában már 50% az 5G lefedettség, Közép-Európa megfontolva halad

Európában 2024 végére az 5G középsávú (mid-band) hálózatok lefedettsége átlépte az 50 százalékos lakossági arányt. Ez nagyjából megfelel a globális átlagnak, ugyanakkor jelentősen elmarad az élen járó régióktól: Észak-Amerikában például már 90 százalék fölé emelkedett a középsávú 5G-lefedettség, míg Indiában 2024 végére elérte a 95 százalékot.

Közép- és Kelet-Európa eltérő ütemben halad az 5G-átállásban: a technológia kiépítése és az előfizetések felfutása lassabban zajlik, mint Nyugat-Európában – részben a spektrumkiírások elhúzódása miatt. Ugyanakkor a térségben több ország is felgyorsította az 5G-fejlesztéseket a növekvő kereslet hatására. Magyarországon az 5G már túlmutat az okostelefonokon: a hálózat szerepe egyre hangsúlyosabb az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is – mutat rá a jelentés.

A régióban az 5G-előfizetések száma 2024-ben 70 százalékkal nőtt, elérve a 31 milliót – ez a második legalacsonyabb érték globálisan, csak a Szubszaharai Afrikában mért szám volt ennél kevesebb, míg Észak-Amerikában már 316 millió, Kínában pedig már egymilliárdnál is több 5G-előfizetés volt. A 4G jelenleg még mindig a domináns technológia régiónkban, 2024 végén az összes előfizetés 85 százalékát tette ki, ám ez az arány várhatóan csökkeni kezd, ahogy az előfizetők fokozatosan áttérnek az 5G-re.

Személyre szabott távközlési megoldások minden iparágnak

A jelentés esettanulmányokon, piaci példákon és partneri tapasztalatokon keresztül azt is bemutatja, hogy a dedikált hálózati architektúrán kínált (standalone) 5G hálózatok, illetve a következő generációs 5G Advanced technológia hogyan nyújt új bevételszerzési lehetőségeket a szolgáltatóknak – immár nem pusztán az adatforgalom alapján, hanem a felhasználóknak nyújtott értéknövelt szolgáltatásokon keresztül.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a szolgáltatók világszerte új üzleti lehetőségeket keresnek azzal, hogy differenciált szolgáltatásokat kínálnak a lakossági, vállalati és közigazgatási felhasználók számára. Az alkalmazási területek között szerepel többek között a műsorszórás és videógyártás, a fizetési pontok rendszerei, rendezvények és stadionok kiszolgálása, a felhőalapú játék, az FWA, a virtuális magánhálózatok (VPN) kiépítése, valamint a vállalati hatékonyságot támogató megoldások.

Innovációs fordulópont küszöbéhez érhettünk

„Fordulóponthoz érkeztünk: annak küszöbén állunk, hogy az 5G egy óriási innovációs hullámot indítson el a világban. A dedikált, standalone 5G hálózatok és az 5G-képes eszközök rohamos fejlődése egy olyan ökoszisztémát hívott életre, amely új távlatokat nyit a kreatív, hálózatokra épülő megoldások előtt” – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson szenior alelnöke és technológiai igazgatója.

Hozzátette: „Az 5G-ben rejlő lehetőségeket a szolgáltatók is felismerték, és egyre több olyan innovatív csomaggal rukkolnak elő, amelyek túlmutatnak az adatmennyiségre épülő tarifákon. Ahhoz azonban, hogy az 5G-ben rejlő potenciált valóban ki lehessen aknázni, kulcsfontosságú a dedikált hálózatok további kiépítése és a középsávú állomások sűrűségének növelése. A standalone hálózati képességek új üzleti növekedési lehetőségek katalizátoraként szolgálhatnak.”

Generatív AI és dinamikus szeletelés – mélyreható tanulmányok a jelentésben

A jelentésben többek között ezekben a témákban olvashatók részletes elemzések:

• Milyen hatást fog gyakorolni a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a mobilhálózati forgalom alakulására? Úgy tűnik, csak azok az alkalmazások lesznek mérhető hatással a globális adatforgalomra, amelyek egyszerre igényelnek nagy sávszélességet és széles körben elterjednek.
• A BT Grouppal közösen írt cikk a vállalat 5G Standalone bevezetési stratégiájáról, amelyet „Több mint hálózatfejlesztés” mottóval indítottak el. 2025. március végére az 5G standalone hálózat már több mint 28 millió ember számára volt elérhető az Egyesült Királyság 50 nagyvárosában és településén – ez a lakosság több mint 40 százalékát jelenti.
• A Sonyval közösen készített írás bemutatja, hogyan dolgozik a vállalat folyamatosan új és diszruptív technológiákon a szórakoztatóipari üzletág erősítésére. A dinamikus hálózati szeletelés (network slicing) és a minőségvezérelt szolgáltatásprogramozási interfészek (Quality on Demand, QoD API-k) kombinációja lehetővé teszi az élő tartalomgyártást mobilhálózaton keresztül, magas szintű felhasználói élmény mellett.

Az Ericsson Mobilitási Jelentés 2011-es indulása óta a távközlési iparág egyik legfontosabb hivatkozási alapjává vált a hálózati adatok, teljesítménymutatók, statisztikák és előrejelzések terén. A jelentés az Ericsson és partnerei által szolgáltatott egyedi hálózati adatokra épül.

A Egyre jövedelmezőbb a szolgáltatóknak az 5G-n érkező otthoni internet – idén már 2,9 milliárd 5G-előfizetés lehet világszerte bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat következetesen halad saját fenntarthatósági céljai megvalósítása felé, emellett pedig elkötelezett aziránt, hogy segítse ügyfeleit az energiahatékonyság növelésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A társaság céljai között szerepel, hogy a teljes értékláncában 2030-ra 25 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. A vállalat SBTi-validált „Net Zero” programja és a „Schneider Sustainability Impact 2021-2025” (SSI) kezdeményezése olyan térképként szolgál, amely nemcsak a Schneider Electric és partnerei, hanem ügyfelei és a helyi közösségek számára is lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.

„Hihetetlenül megtisztelő számunkra, hogy már második éve a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismernek el minket. Technológiai cégként az a célunk, hogy ügyfeleink megbízható partnere legyünk a hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében. A fenntarthatóság áll minden tevékenységünk középpontjában. Arra törekszünk, hogy jövőformáló vállalat legyünk, amelynek a teljesítmény az alapja. Célunk arra ösztönöz minket, hogy bevonjuk az egész ökoszisztémát, küldetésünk a megoldás részeként pozícionál minket, kultúránk pedig megkülönböztet minket. Ez a holisztikus megközelítés biztosítja, hogy működésünk és értékláncunk minden aspektusa hozzájáruljon egy fenntarthatóbb világ megteremtéséhez” – mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A TIME és a Statista rangsorának készítése során 5700 vállalatot értékeltek 20 kulcsfontosságú teljesítménymutató alapján, és közülük választották ki a világ 500 legfenntarthatóbb cégét. Többek között olyan tényezőket értékeltek, mint a Scope 1 és 2 kibocsátások, az energiafogyasztás a vállalat méretéhez viszonyítva, a kibocsátáscsökkentés, valamint a működés során felhasznált megújuló energia aránya.

A Schneider Electric része lett a TIME magazin „2025 TIME100 Most Influential Companies” kampányának, valamint elsőként kapta meg az „Impact in Sustainability” díjat. A cég kapcsán kiemelték azt is, hogy támogatta a Fortune 500 listán szereplő társaságok 40 százalékának fenntarthatósági törekvéseit.

A Schneider Electricet a Corporate Knights 2025-ben a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának nevezte, és ezzel az egyetlen lett, amely kétszer is az első helyen végzett a Global 100-as listán. A Corporate Knights a legfenntarthatóbban működő európai és a franciaországi cég címet is odaítélte a társaságnak.

A A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Világszerte rohamosan terjed az ügyfélszolgálati munka AI alapú kiszolgálása, a felhasználói visszajelzések alapján pedig a válaszok, valamint a kiszolgálás minősége és tempója ezzel lényegesen emelkedett.

„A megfelelően felkészített, önkormányzati AI operátor semmilyen módon nem keverhető össze a már megszokott chatbotokkal” ‒ ismertette az újdonságot Czinger Erik, okos kommunikációs önkormányzati rendszereket üzemeltető Munipolis magyarországi vezetője. Az itthon is több száz önkormányzat által használt rendszer és a fejlesztés Csehországból indult, és alapos kutatás előzte meg. Ennek eredménye szerint az önkormányzatok mintegy 63%-a nem tudja időben megválaszolni a lakosok összes kérdését, ráadásul ezeknek 87%-a olyan információ, amelyet az érdeklődő akár önállóan is megtalálhatna a település honlapján vagy más nyilvános forrásból. Az hivatalban dolgozók a kisebb településeken így átlagosan nagyjából havi két munkanapot (17,3 órát) töltenek el ilyen rutinkérdések megválaszolásával, míg a 10 ezer főnél népesebb városok esetében a válaszadásra fordított idő havi értéke akár több százezer Ft is lehet.

Ehhez képest a most fejlesztett és rohamosan terjedő alkalmazás mindössze néhány tízezer Ft havonta, jellemzően 2-3 hét alatt feltanítható, a lakossági visszajelzések alapján pedig 10 pontból 9,4-et ért el, ami összevethető vagy jobb, mint a korábbi, élőerős megoldások.

Az AI olyan összetett kérdéseket is értelmez és megválaszol, mint pl. „Mennyit kell fizetnem a kutya után, ha 65 éves vagyok és lakótelepi lakásban élek?”, „Miért vágták ki a fát a főtéren?” „Hogy kell beíratni a gyereket az óvodába?” stb. Mindezt filippínó, angol, lényegében bármilyen nyelven, e-mail-ben és „élő” szóban, telefonon is.

Az AI képes az ügyet továbbítani a hivatal megfelelő munkatársához is, miközben nem zavarja a rossz kiejtés vagy helyesírás, és az azonosított sürgős/veszélyes eseteket továbbítja a megfelelő helyre, pl. a rendőrséghez.

Az alkalmazás különösen hasznos nyáron, amikor az eleve létszámhiánnyal küszködő önkormányzatok kapacitásait a szabadságolások tovább szűkítik. A rendszer a hivatali alkalmazottak mentális jólétéhez is hozzájárul. Az leterhelt munkatársaknak megkönnyebbülés, ha nem kell sokadjára válaszolniuk ugyanarra a kérdésre, vagy ha a betelefonáló nem rajtuk, hanem a mindig udvarias AI-n vezeti le az ingerültségét. Csehországban már minden 5. önkormányzat használ valamilyen AI segítséget az ügyfélszolgálati munkához, 5%-uk pedig már egészen összetett ügyintézési feladatokra is használja ezeket ‒ sikerrel.

„A mesterséges intelligencia hatása az önkormányzatok esetében azonnal érzékelhető: az AI hivatalnok olyan feladatokat old meg egy szempillantás alatt, amelyek korábban órákat vagy napokat vettek igénybe. Azonnal működőképes, illeszkedik a település kommunikációs stílusához, és minden válasszal tovább fejlődik” – tette hozzá a Munipolis hazai vezetője. Várakozások szerint a rendszer Csehországban öt éven belül lefedi az önkormányzatok és lakosság közötti kommunikáció 80%-át, különösen, hogy a használatához semmilyen különleges informatikai megoldás, vagy szaktudás nem kell.

A Munipolis azt is vizsgálta, hogy a települési hivatalok mit tartanak a legnagyobb előnynek az AI hivatalnokokkal kapcsolatban. Az első helyen toronymagasan az időmegtakarítás végzett (89%) – vagyis az, hogy az alkalmazottak fontosabb feladatokra koncentrálhatnak. Ezt követte az a képesség, hogy munkaidőn kívül is, a nap 24 órájában tud válaszolni (85%).

További előny, hogy a megoldás rendszerezetten gyűjti és vizualizálja, milyen témákkal kapcsolatban érkezik kérdés, mely információk nem világosak, és mik a leginkább problémás ügyek, így a település pontosabb képet kap a helyi lakosok valós igényeiről. Ezek alapján hatékonyabban tervezhet kommunikációt, fejlesztéseket és közszolgáltatásokat.

A A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Munkavédelem iparági sajátosságok mentén

A különböző iparágak eltérő munkakörnyezetet és eltérő veszélyforrásokat jelentenek a munkavállalók számára, ezért a munkavédelem tervezésekor mindig figyelembe kell venni az adott szektor specifikumait.Az építőiparban a leggyakoribb baleseti kockázatok közé tartozik a magasból való leesés, a nehéz tárgyak mozgatása, valamint a gépek és kéziszerszámok nem megfelelő használata. A gyártásban és ipari termelésben gyakoriak a vágási, zúzási és égési sérülések, valamint a zajártalom vagy a veszélyes anyagokkal való érintkezés. A logisztikai és raktározási szektorban a nem megfelelő emelés, a rakodás közbeni sérülések és a járművekkel kapcsolatos balesetek a legjellemzőbbek. Az irodai munkakörnyezet sem mentes a kockázatoktól: a helytelen ergonómia, a tartós ülőmunka és a monitorhasználat hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet.

Munkavédelem mint balesetmegelőzési eszköz

Egy jól felépített munkavédelmi rendszer a leghatékonyabb eszköz a munkahelyi balesetek megelőzésére. Ez nem csupán technikai megoldásokat jelent, hanem szemléletváltást is: a biztonságos munkavégzés a napi működés szerves részévé kell váljon. A megelőzés alapja a kockázatok tudatos azonosítása és értékelése. Fontos, hogy a munkavédelmi szempontok már a munkafolyamatok megtervezésekor megjelenjenek – például a munkaterület kialakításakor, az eszközök beszerzésekor vagy a munkarend meghatározásakor.A baleseti kockázatok csökkentésében kulcsszerepet játszik a rendszeres oktatás, a belső ellenőrzések és a visszajelzések beépítése a működésbe. Emellett az egyéni védőeszközök helyes használata, a megfelelő munkaköri alkalmassági vizsgálatok és a folyamatos kockázatfelmérés is hozzájárul a biztonságos munkakörnyezet kialakításához. A munkavédelmi kultúra nem egyszeri projekt, hanem folyamatos jelenlét a vállalati élet minden szintjén.

A munkavédelem hiányosságainak következményei

Egy munkahelyi baleset nem ér véget a sérülés pillanatában – a következmények hosszú távon is éreztetik hatásukat. A munkavállaló számára testi és lelki megterhelést, kereset kiesést, rehabilitációt vagy akár munkaképesség-csökkenést is jelenthet. A munkáltató számára a következmények nemcsak pénzügyiek – kieső munkaerő, pótlási nehézségek, bírságok, jogkövetkezmények és reputációs károk is felléphetnek. Az elhúzódó ügyintézés, a munkahelyi feszültségek és a csökkenő munkavállalói bizalom pedig tovább rontják a cég működési feltételeit.A munkavédelem hiánya tehát nem csupán szabályszegés, hanem komoly üzleti kockázat is. A megelőzésre fordított idő és figyelem sokszorosan megtérül – nemcsak a balesetek elkerülése, hanem a munkavállalók lojalitása és a szervezeti stabilitás tekintetében is.

Összegzés

A 2020-as évek munkakörnyezete gyorsan változik, de a munkavédelem szerepe változatlanul kulcsfontosságú. A balesetek megelőzése nemcsak a törvényi megfelelés miatt lényeges, hanem a vállalkozások hosszú távú fenntarthatósága és versenyképessége szempontjából is. Az iparágspecifikus kockázatok felismerése, a tudatos prevenció, valamint a munkavállalók biztonságos és motivált környezetben történő megtartása mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavédelem valóban értéket teremtsen a cég életében.

Ha szeretne cégében teljeskörű megoldást a munkavádelem témakörében, vegye fel mielőbb a kapcsolatot: iroda@tsrsafety.hu

A A munkavédelem szerepe a munkahelyi balesetek megelőzésében a 2020-as években bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

• Küszöbön áll a második kvantumforradalom: a kvantumtechnológia napjainkban olyan fejlődésen megy keresztül, amely mélyreható változásokat hozhat a mindennapokban
• A kvantuminformatikában élenjáró hazai szakértők részvétele mellett, a magyarországi Bosch csoport támogatásával Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 címmel rendeztek szakmai konferenciát a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon
• Az egyedülálló tudományos találkozón bemutatták a legfrissebb kvantuminformatikai trendeket, hazai fejlesztéseket és eredményeket
• Szászi István, Bosch: „Mára egyértelműen látszik, hogy a kvantumtechnológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, és az elmúlt évtizedben ezen a területen a Bosch meghatározó szereplővé vált.”

Bár az informatika fejlődése eddig is alapjaiban változtatta meg az életünket, a kvantumtechnológia merőben új korszakot nyithat.  Segítségével minőségi ugrást érhetünk el a kommunikációban, a számítás- és információs technológiákban, sőt a méréstechnikában és az orvosi diagnosztikában is.

Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025: egyedülálló tudományos találkozó a Bosch támogatásával

A hazai kutatóintézetekben és az egyetemeken jelenleg mintegy húsz, fizikusokból, mérnökökből, matematikusokból és informatikusokból álló, nemzetközileg jegyzett kutatócsoport dolgozik kvantuminformatikai témákon. A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium küldetése, hogy összefogja a szakmai erőforrásokat, valamint megfelelő hátteret adjon olyan átgondolt és összehangolt fejlesztéseknek, amelyek tovább erősítik Magyarország szerepét és jelentőségét a kvantuminformatika elméleti és alkalmazott területein.

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 tudományos találkozó célja, hogy áttekintést adjon a legfrissebb kvantuminformatikai trendekről, hazai fejlesztésekről és eredményekről. A szakmai konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampusz adott otthont.

A Bosch a kvantumtechnológia úttörői között

„Mára egyértelműen látszik, hogy a kvantumtechnológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, és az elmúlt évtizedben ezen a területen a Bosch meghatározó szereplővé vált. Örömmel adtunk otthont a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 című kiemelt eseménynek, hiszen közös célunk, hogy a kvantumtechnológia elméleti eredményei minél hamarabb az ipari termelés és a mindennapi élet részévé váljanak” – mondta el a konferencián Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

A Bosch a világ egyik vezető innovatív vállalata a legkorszerűbb szenzorok területén, ezért kiemelt hangsúlyt helyez a jelenlegi technológiáknál is sokkal érzékenyebb és pontosabb kvantumszenzorok fejlesztésére. A Bosch Quantum Sensing által kifejlesztett kvantumszenzorok például a szintetikus gyémántok egyedi tulajdonságait hasznosítják, és áttörést hozhatnak az orvostechnika, a mobilitás és a fogyasztási cikkek területén. A Bosch kvantumszenzorai többek között a mai módszereknél jóval precízebb és gyorsabb módon elektrokardiográfiai (EKG) mérésekre, akkumulátorok pontos töltöttségi szintjének meghatározására, repülőgép-navigációra, sőt ásványkincsek felderítésére is használhatóak lesznek a jövőben.

A Bosch becslése szerint a kvantumszenzorok orvosi és mobilitási alkalmazásainak globális piaca a következő évtized közepére akár évi több milliárd euróra is nőhet. A technológiai vállalat célja a kvantumszenzorok olyan mértékű miniatürizálása, hogy azok integrálhatók legyenek a chipekbe, lehetővé téve a széles körű és költséghatékony alkalmazást. A kvantumszenzorok mellett a Bosch a kvantumszámítógépekben is jelentős potenciált lát, melyek számos különböző technológiai területen, például az anyagtudományban lesznek alkalmazhatók és hozhatnak jelentős újítást a vállalat szerint.

A kvantumszámítógépek, kvantumszenzorok minősítésén és ipari alkalmazásán dolgozik a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium Workshop 2025 előadásain a kvantumtechnológia legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont célja egy atomi alapú kvantuminformatikai laboratóriumi háttér kialakítása és a legújabb módszerek elsajátítása, melynek eredményeként új hardvereket lehet kifejleszteni, akár a kvantumszenzorokhoz kapcsolódó fejlesztések területén. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont emellett jelenleg új módszereket dolgoz ki a kvantumszámítógépek minősítésére, amely fontos lépést jelenthet azok gyakorlati alkalmazása felé. Az intézmény célja olyan kvantumalgoritmusok és hibrid megoldások kifejlesztése, melyek segítségével a kvantumszámítógépek ipari alkalmazásokra is képessé válhatnak.

BME: Magyarország is bekapcsolódhat a páneurópai kvantuminternetbe

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) előadásán szó esett többek között arról, hogy Magyarország olyan hazai kvantumkommunikációs hálózat kiépítésén dolgozik, amely bekapcsolható lesz az Európai Unió által tervezett és 10 éven belül megvalósuló páneurópai kvantuminternetbe. Ennek révén hazánk a nemzetközi élvonalba kerülhet a kvantumkommunikáció területén. A kvantumkommunikációs hálózatok egyrészt biztonságosabbá teszik a jelenleg is alkalmazott titkosítási eljárásokat, másrészt a jövőben alkalmasak lehetnek egymástól távol lévő kvantumszámítógépek összekapcsolására is. A BME-n emellett a szakemberek új, a kvantumszámítógépek működésének alapját jelentő kvantumbit-megoldásokat, valamint kvantumtechnológiára épülő, atomi méretű memóriaegységeket fejlesztenek, amelyek a mesterséges intelligencia számítási igényeinek hardveres megalapozását teszik lehetővé.

Kvantumoptikai labor az ELTE-n

A rendezvényen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egy kvantumoptikai laboratórium kiépítéséről számolt be. Ez a labor az egyetemen lehetőséget ad a foton alapú (azaz az információ tárolására és feldolgozására fotonokat használó) kvantumszámítógépek alkotóelemeinek kísérleti fejlesztésére a nemzetközileg elérhető legmagasabb technológiai színvonalon. A workshopon az ELTE szakértői kiemelték, hogy a kvantumszámítógépek megjelenésével a szoftverfejlesztésben is új megoldásokra van szükség. Az intézmény kutatói és szakemberei jelenleg olyan szoftvereszközökön és interfészeken, valamint kvantum-rezisztens protokollok fejlesztésén dolgoznak, melyek támogatják a kvantumalapú rendszerek programozását és az új kiberbiztonsági kihívások kezelését.

A A kvantumtechnológia a mindennapjainkba költözik bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.