A Schneider Electric újabb két üzeme vált részévé a Világgazdasági Fórum globális Példakép hálózatának (Global Lighthouse Network). Az El Paso-i létesítmény az ügyfélkiszolgálásban nyújtott teljesítményével, míg a pekingi gyár a fenntarthatóság területén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést. 

A „Global Lighthouse Network” a Világgazdasági Fórum kezdeményezése, amely azokat a gyárakat és értékláncokat ismeri el, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a termelékenység, az ellátási lánc rugalmassága, az ügyfélközpontúság, a fenntarthatóság és a tehetséggondozás területén. A legutóbb odaítélt minősítések azt is jól szemléltetik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miként alakítja át a gyártást és az ellátási láncokat, intelligensebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá téve azok működését. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának El Pasó-i és pekingi telephelyei a digitális innováció, a kiváló működés és a mérhető üzleti hatások ötvözésével mutatnak jó példát erre az átalakulásra.

„A Világgazdasági Fórum elismerése megerősíti elkötelezettségünket amellett, hogy az emberek, a digitális technológiák és a fenntarthatóság együttes erejére építve alakítsuk át ellátási láncunkat. El Paso és Peking példázza, hogyan tudjuk felhasználni a fejlett technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát is, hogy nagyobb ügyfélértéket nyújtsunk, miközben felgyorsítjuk saját működésünk és az egész vállalati ökoszisztémánk dekarbonizációját” – mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric „Supply Chain” területért felelős vezetője. 

El Paso, Egyesült Államok – Ügyfélközpontú, „Engineer-to-Order” innováció 

A Schneider Electric egyedi megrendelésre termelő (Engineer-to-Order, ETO) üzemei közül elsőként az El Pasó-i létesítmény nyerte el a Példakép elismerést, mégpedig az „Ügyfélközpontúság” kategóriában. 2021 óta ez az első olyan telephely az Egyesült Államokban, amely kiérdemelte ezt a minősítést. Az üzem ügyfélközpontú működését fejlett digitális eszközök és mesterséges intelligencián alapuló megoldások teszik lehetővé, amelyek fokozzák a rugalmasságot, a testreszabhatóságot és a reagálóképességet.

A létesítményben az ügyfelek igényei alapján kialakított kisfeszültségű és középfeszültségű elektromos berendezéseket gyártanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipari és üzleti felhasználók, valamint a lakosság biztonságosan jusson áramhoz a hálózatból. A komplex ETO-folyamatok teljes körű digitalizálásával az El Pasó-i üzem jelentősen javította a működés átláthatóságát és a végrehajtás pontosságát, miközben sikeresen kezelte a megnövekedett egyedi igényeket. Az adatközpontok iránti kereslet gyors bővülése mellett is sikerült az „engineer-to-order” értéklánc egészében bevezetett IoT- és fejlett mesterséges intelligencia-megoldások segítségével 61 százalékról 97 százalékra növelni a határidőre történő szállítások arányát, akár 35 százalékkal csökkenteni az átfutási időket, és megszüntetni 43 millió dollár értékű hátralékos megrendelést. A gyárban fejlett elemzési eszközöket és összekapcsolt rendszereket használnak a tervezési, gyártási és ellátási lánc műveleteinek összehangolására, biztosítva ezzel a testreszabott megoldások gyorsabb és megbízhatóbb szállítását az ügyfelek számára.

Peking, Kína – Teljes körű fenntarthatóság nagy léptékben

A pekingi üzem a fenntarthatóság területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést, mivel jól példázza azt, hogy a fejlett technológiák és az innováció hogyan ösztönözhetik a dekarbonizációt az értéklánc egészében. Az ETO és az összeszerelési tevékenység integrálásával a telephely az EcoStruxure rendszerekkel kompatibilis SF₆-mentes megoldások gyártására összpontosít.

A 30 százalékos üzleti növekedés, egyre több folyamat üzemen belülre helyezése és a szigorúbb fenntarthatósági követelmények teljesítése közben a telephelyen átfogó, végponttól végpontig terjedő dekarbonizációs stratégiát valósítottak meg, ami egyszerre támogatta a bővítést és a környezeti hatások csökkentését. Több mint 50 fejlett eljárási mód – köztük az SF₆-mentes termékek tervezése, a beszállítói dekarbonizációs programok, a mesterséges intelligenciával támogatott energiaoptimalizálás – alkalmazásával mérhető eredményeket értek el az összes kibocsátási kategóriában.

Ezek a kezdeményezések lehetővé tették a Scope 1 kibocsátás 65 százalékos csökkentését, a Scope 2 kibocsátás teljes megszüntetését, valamint a Scope 3 kibocsátás 43 százalékos mérséklését, miközben az energiahatékonyság 36 százalékkal javult. A logisztika „zöld” átalakítása és az ökoszisztémán belüli együttműködés révén az üzem a dekarbonizációt saját működésén túlra is kiterjeszti, hogy a teljes értékláncban kezelje a kibocsátást.

Intelligencia és fenntarthatóság: az ellátási láncok jövője

Az új Példakép minősítések bizonyítják, hogy lehetséges egyszerre ösztönözni az üzleti növekedést, megfelelni a változó ügyféligényeknek és jelentősen csökkenteni a környezeti hatást – ezzel pedig megmutatják, hogy az intelligens és fenntartható ellátási láncoknak igenis van jövőjük.

www.se.com

A Újabb nemzetközi elismerést szereztek a Schneider Electric gyárai bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Az EU új szabályozása energiasemlegességet vár el a magyar szennyvíztisztítóktól is

A szennyvíztisztítás köztudottan fontos környezeti feladat: a természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége szigorúan szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy maga a tisztítási folyamata is jelentős energiafelhasználással és komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A jó hír: a modern technológia ma már nemcsak a kibocsátott víz minőségét képes javítani, hanem a folyamat energiaigényét is drasztikusan csökkenteni. Többek között erre hoz példát a világ egyik vezető víztechnológiai vállalatának frissen megjelent fenntarthatósági jelentése. A Time magazin által nemrég a világ 100 legfenntarthatóbb vállalata közé választott Xylem technológiai startupokkal is együtt dolgozik, hogy zöldítse és energiakímélőbbé tegye a szennyvíztisztítás folyamatát.

A szennyvíztisztítás során a biológiai lebontást végző baktériumok oxigénigényét levegőztetéssel – más néven aerációval – kell kielégíteni. Ez a folyamat egy átlagos szennyvíztisztító teljes energiafelhasználásának 40–60 százalékát teszi ki. Minél nagyobb a telep, annál komolyabb ez a tétel: nem ritka, hogy egy nagyobb városi szennyvíztisztító évi energiaszámlájának több mint fele egyedül a levegőztetésre megy el. Ha ebben a folyamatban tudunk újítani és hatékonyságot javítani az jelentős energia megtakarításra ad módot.

„A szennyvíztisztítás energiaigénye Magyarországon sem elhanyagolható kérdés. A telepek többsége mára elavult tervezési elvek mentén épült, ahol az energiahatékonyság másodlagos szempont volt. Ma már egészen más a helyzet: a technológia lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tisztítási minőséget lényegesen kevesebb energiával érjük el – és ez nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági előny is. Az egyik kulcs mindebben a levegőztetés folyamatának modernizálása. A hazai szennyvíztisztító telepek többsége is lépéskényszerben van, ha meg akar felelni az uniós jogszabályoknak energetikai elvárások mentén” – mondja Gampel Tamás, a Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem értékesítési vezetője.

Több száz magyar szennyvíz telepre várhat modernizáció

A technológiai fejlődés nem csupán elméleti: konkrét telepeken mért adatok igazolják, hogy az energiahatékonyság drámain javítható okosabb tervezéssel és adaptív berendezésekkel. Hazánkban az elmúlt években veszélyes forráshiány jellemezte a vízügyi iparágat, de a modernizáció nem sokáig odázható el energetikai korszerűsítés terén. Nemzetközi példák igazolják, hogy az innovatív technológiai jelentős segítség ebben. 

A Xylem az elmúlt évtizedben számos magyar szennyvíztisztítón végzett összehasonlító vizsgálatokat. Példaként említhető, hogy a szegedi szennyvíztisztító levegőztető rendszerének korszerűsítésével 10 és 20 százalék közötti energiamegtakarítást sikerült elérni. Ezt annak fényében kell értékelnünk, hogy ez 1,1 millió kWh-t jelent évente, ami egy néhány tízezer lakosú város villamos energia fogyasztásával egyenlő. Egy másik példa az egri szennyvíztisztítón végzett részleges korszerűsítés, ahol szintén közel 20%-os villamos energia megtakarítást sikerült elérni a levegőztető rendszer korszerűsítésével. Az itt elért megtakarítás 0,4 millió kWh volt.

Miért most? Az EU is lépett

Az energiahatékonyság kérdése mára szabályozási szintre is emelkedett, ami tovább erősíti az újmegoldások iránti igényt. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott szennyvíztisztítási rendelete (UWWTP 3019/2024) stratégiai célként fogalmazza meg a telepek életcikluson átívelő energiasemlegességét – vagyis a szennyvíztisztítók többé nem pusztán energiafogyasztókként kezelendők, hanem olyan rendszerekként, amelyek fogyasztásukat minimalizálják. A rendelet különös hangsúlyt fektet a levegőztetés hatékonyságának javítására, az adaptív vezérlőrendszerek alkalmazására és a digitális modellezés bevezetésére.

„Ezek az eredmények nem egyedi szerencsés eseteket mutatnak, hanem a rendszerszintű gondolkodás erejét: ahol a tisztítás folyamtatát végző technológiai egységek – diffúzorok, fúvók, keverők és vezérlőrendszerek – integrált, okos egységként működnek, ott következetesen jobb eredmény születik. Ezeket a technológiákat nemcsak azért érdemes alkalmazni, mert jogszabályi előírás az karbonsemlegesség, hanem mert a kevesebb energia alacsonyabb költségszinttel is jár – miközben a tisztítás minősége nem romlik, hanem javul” – foglalja össze Gampel Tamás.

22 milliárd köbméter vízmegtakarítás. A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentéséből az is kiderül, hogy 2019 és 2025 között az ügyfelek megoldásai révén több mint 22 milliárd köbméter vizet sikerült újrahasznosítani globálisan. A vállalat emellett 2025-ben összesen 20 millió embert ért el ivóvíz- és közegészségügyi megoldásaival. Ebbe beletartozik a Xylem Watermark jótékonysági program keretében nyújtott humanitárius segítség is: a vállalat 2025-ben 200 vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa által sújtott területen avatkozott be, ivóvízhozzáférést és szanitációs megoldásokat biztosítva. A program részeként az alkalmazottak munkaidejük egy százalékát önkéntességre fordíthatják – évi 20 fizetett óra keretében –, amit sokan vízügyi oktatási és fejlesztési projekteken töltenek el helyi közösségekben. 

A Xylem 2025-ös fenntarthatósági jelentése itt erhető el.

www.xylem.com

A A szennyvíztisztítók energiájának 60 százaléka egyetlen folyamatra megy el – modern technológiával ez akár harmadával csökkenthető bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés. 

Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című elemzésnek. A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre. 

A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz az elkövetkező öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.

Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése a megkérdezettek 59 százaléka szerint magasabb működési költségekkel járhat, 52 százalékuk említette a szakemberhiány súlyosbodását a lehetséges következmények között, míg 48 százalékuk a versenyképesség csökkenésétől tart. 

A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást. A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek. 

A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.

„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az MI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát” – mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.

Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart. „A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában. Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárások, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy „kevesebbel többet” érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át” – tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője. 

Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, azonban a következő öt évben várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.

„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. A Schneider Electric és az AVEVA ezen változás élvonalában áll, olyan ügyfeleket támogatva ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel. A Schneider Electric folyamatirányítási és energiagazdálkodási megoldásait az AVEVA digitális technológiáival és ipari intelligenciájával összekapcsolva olyan integrált, szoftvervezérelt architektúrákat kínálunk, amelyek valós idejű átláthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik az MI-vezérelt digitális ikrek alkalmazását, amelyek minimális beavatkozás mellett képesek előre jelezni, alkalmazkodni és önmagukat optimalizálni” – mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzeltágának elnöke. 

A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az MI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve. 

A kutatásról

A kutatás a Censuswide és a Development Economics együttműködésével valósult meg, Gaurav Sharma független energiapiaci elemző támogatásával. A kutatás négy kulcsfontosságú régió – Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a GCC-országok – 12 országából 400, az energia- és vegyipari szektorban magas pozícióban dolgozó vezető véleményét rögzíti.

www.se.com

A Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

www.se.com

A Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányító készülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését. 

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani. 

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterséges intelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

www.siemens.com

A Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot. A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen. 

Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is. Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást” – mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül” – mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője. 

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.

www.se.com

A Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Akár 50 százalékkal is nőhet az épületek üzemeltetési hatékonysága a Schneider Electric új megoldása, az EcoStruxure Foresight Operation segítségével. A mesterséges intelligencia (MI) támogatással működő platform először egyesíti az energia- és épületmenedzsment, valamint az áramellátási rendszereket.

 Az EcoStruxure Foresight Operation lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy teljes infrastruktúrájukat okosabban, gyorsabban és magabiztosabban működtessék. A platform azon túl, hogy megszünteti az épületfelügyeleti és az elektromos rendszerek integrálásával a két terület évtizedek óta fennálló elkülönítését, racionalizálja a mérnöki munkafolyamatokat is, akár 40 százalékkal csökkentve azok időigényét. Az új megoldás összességében akár 50 százalékkal javíthatja a működési hatékonyságot.

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Las Vegas-ban megrendezett Innovation Summit eseményén mutatta be az EcoStruxure Foresight Operation rendszert, ami forradalmi előrelépést jelent az épített környezetünk felügyeletében és menedzsmentjében. Az MI és a beépített, több területet lefedő alkalmazások révén az EcoStruxure Foresight Operation nem csak figyel és reagál, hanem folyamatosan tanul, alkalmazkodik és előre látja a kihívásokat, még mielőtt azok felmerülnének. Ezt a legfejlettebb mesterséges intelligencia technológiák teszik lehetővé, amelyek valós időben egyesítik és elemzik a teljes épített környezet adatait a jobb döntéshozatal érdekében.

Az egységes platform kiküszöböli a vakfoltokat és egyszerűsíti a vezérlést, jelentősen növelve ezzel a hatékonyságot. A maximális üzemidő és ellenállóképesség érdekében teljes redundancia és MI-diagnosztika áll rendelkezésre, mindezt egy robusztus, biztonságos platform védi. Ennek a kialakításnak köszönhetően az egymással összefüggő elektromos és mechanikus problémák 90 százalékkal gyorsabban megoldhatók. Az előre beépített funkciók révén a rendszer már az első naptól kezdve készen áll a használatra, és a mesterséges intelligencia támogatásával jelentősen csökken a mérnöki munkák elvégzéséhez szükséges idő.

„Az EcoStruxure Foresight Operation olyan, mint egy intelligens, soha nem alvó asszisztens, amely segít a szakembereknek gyorsabban cselekedni, okosabban gondolkodni és a legfontosabb területeken beavatkozni, miközben egyszerűsíti a rendszerekhez való hozzáférést egyetlen intuitív felületen, és növeli a működési hatékonyságot” – mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

A jövő igényeire tervezve

A létesítményeket üzemeltető szakemberek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve – a projektek szoros ütemterveitől és az erőforráshiánytól kezdve az egyre összetettebb szabályozási követelményekig számos tényező nehezíti a dolgukat. A legtöbb helyen azonban még mindig szigetszerűen működő rendszerekre támaszkodnak az épületek üzemeltetése során, ami miatt könnyen előfordulhat, hogy kritikus fontosságú összefüggések elkerülik az üzemeltetők figyelmét. Ez pedig igen költséges következményekkel járhat: a feszültségingadozás észrevétlen maradhat, amíg nem károsodnak miatta a berendezések; elmulasztják a napenergia kihasználását, miközben a hűtőberendezéseket hálózati áramról működtetik és a csúcsidőszakban vásárolt elektromos áram miatt jelentősen megugorhatnak a költségek.

Ezek a hatékonysági problémák még nagyobb kihívást jelentenek a kritikus fontosságú épületekben, mint az adatközpontok, kórházak és gyógyszeripari létesítmények, ahol a milliszekundumok is számítanak, és még egy rövid leállás is súlyos következményekkel járhat. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy az épületek akár a felhasznált energia 40 százalékát is elpazarolhatják, ezért az intelligens, egységes vezérlés megvalósítása még soha nem volt ilyen sürgető. Egy olyan korban, amikor a rendszerek egyre összetettebbek, és komoly kihívást jelent tapasztalt szakembereket találni, a létesítmények üzemeltetőinek olyan eszközökre van szükségük, amelyek egyszerűsítik a műveleteket.

„Az EcoStruxure Foresight Operation egyesíti az energia-, áram- és épületkezelési területeket a hatékony felügyelet és vezérlés érdekében, ami azt jelenti, hogy a rendszerek végre ugyanazt a nyelvet beszélik, így a komplexitás egyszerűséggé válik. Ez a megoldás biztosítja a szervezetek számára az épületek kapcsán azt az előrelátást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy sikeresek legyenek egy olyan világban, amely minden wattot, minden másodpercet és minden teret maximálisan kihasznál” – tette hozzá Manish Kumar.

Az EcoStruxure Foresight Operationt a különböző iparágakból érkező ügyfelekkel szorosan együttműködve tervezte meg a Schneider Electric. A bétatesztelésen való részvétel iránt érdeklődők a következő hónapokban csatlakozhatnak a programhoz. Az EcoStruxure Foresight Operation 2026 harmadik negyedévében lesz szélesebb körben elérhető.

A Schneider Electricről 

A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata. Megoldásai az ipart, a vállalkozásokat és az otthonokat elektrifikációval, automatizálással és digitalizációval teszik hatékonyabbá és fenntarthatóbbá. Technológiái lehetővé teszik, hogy az épületek, adatközpontok, gyárak, infrastruktúrák és villamosenergia-hálózatok nyílt, összekapcsolt ökoszisztémaként működjenek, ami javítja teljesítményüket és a működésbiztonságot, miközben csökkentik a környezeti terhelést.

Portfóliója intelligens eszközökből, szoftverközpontú architektúrákból, AI-t támogató rendszerekből, digitális szolgáltatásokból és szakértői tanácsadásból áll. A Schneider Electric 160 000 munkatárssal és több mint 1 millió partnerrel, több mint száz országban van jelen, és rendre a világ legfenntarthatóbb vállalatai között tartják számon.

A Schneider Electric Magyarországon 

A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A társaság magyar gyárai Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén találhatók, a régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog) pedig Szigetszentmiklóson. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint energia- és fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásának (SB, Sustainability Business) európai központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont, csakúgy, mint a Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központnak, amely az egész kontinensre kiterjedően támogatja a helyszíni szolgáltatási tevékenységet.

A Schneider Electric dunavecsei okosgyára 2025-ben első helyezést ért el „Best Technology Investment” kategóriában a Joint Venture Szövetség (JVSZ) „Companies for the Future Award” versenyén.

https://www.se.com/hu/hu/

A Mesterséges intelligenciával hoz új szintet az épületüzemeltetésben a Schneider Electric bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A Mission:Zero program keretében az Audi Hungaria 2020 januárja óta mérleg szerint karbonsemlegesen működik. Ebben meghatározó elem az energiahatékonyság. A tavalyi év során a vállalat különböző területein közel 240 energiahatékonysági intézkedést határoztak meg és hajtottak végre, amelyek összesen több mint 13 000 MWh megtakarítást eredményeztek. Ennek nagy része villamosenergia-megtakarítás volt, de bizonyos intézkedésekkel a földgázból és távhőből származó energiafelhasználást is sikerült mérsékelni. Ez a megtakarítás körülbelül 5 300 családi ház* éves villamosenergia-szükségletét fedi le.

A vállalat energiát takarít meg többek között a világítás modernizálásával és a sűrített levegő szivárgások mérésével, elhárításával. A motorgyárban működő emulziókiszolgálására használt berendezések optimalizálása is folytatódott, sőt új energiahatékonysági intézkedést is inspirált az olajellátó berendezéseknél. A lakkozóban működő szárítóberendezések energiafelhasználása pedig a hulladékhőként kidobott levegő hasznosításának köszönhetően csökkent jelentősen 2024-ben.

2024-ben a vállalat fűtési energiájának több mint 95 %-át geotermikus energia adta.

A karbonsemlegességhez a vállalat területén működő, 160.000 négyzetméteres napelempark is hozzájárul. Ezt az Audi Hungaria egy magyar partnervállalattal együttműködve a 2025-ös évtől további 160.000 négyzetméterrel bővíti.

A győri vállalat a jövőben is stratégiai fontosságú területként kezeli a környezetvédelmet, szakembereik nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak érzékenyítésére, a tudatosság növelésére különböző munkatársi akciókkal és kommunikáció kampányokkal, érzékenyítő programokkal. Egy kiemelt egyetemi kooperációként pedig a győri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. 2024-ben ESG (Environmental, Social and Governance) mesterképzést indított, ahol a jövő környezetvédelmi szakembereit a vállalat szakértői segítségével képezik.

A Audi Hungaria – Mission:Zero – az energiahatékonyság továbbra is a középpontban bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

A Kennametal bemutatta a FIX8 nagyoló esztergarendszert, amely maximális anyagleválasztást biztosít acélban, rozsdamentes acélban és öntöttvasban. A váltólapkánként nyolc vágóéllel a FIX8 rendszer növeli bármely nagyoló megmunkálás termelékenységét, a legalacsonyabb vágóélenkénti költségeket kínálja, miközben akár 15 százalékkal csökkenti a forgácsolóerőt.

A FIX8 lapkánként nyolc vágóéllel rendelkezik, így a legalacsonyabb vágóélenkénti költséget kínálja. Emellett a tangenciális kialakítás sokkal nagyobb terhelést tesz lehetővé, mint a hagyományos konstrukciók.

„A FIX8 az alkalmazások széles skáláját fedi le, beleértve a hosszirányú esztergálást és az oldalazást, amely alkalmas előmunkált, valamint megszakított és erősen megszakított felületekhez” – mondja Matthew Fuerst Kennametal termékmenedzsere, majd hozzáteszi: „A FIX8 képes a közepes fogásmélységtől a nagyolásig, acél és öntöttvas, valamint nehezen forgácsolható anyagok, mint például rozsdamentes acél megmunkálására. Akár 1,4 milliméteres extrém előtolások és akár 12 milliméteres vágási mélységek is elérhetők a FIX8-cal.”

A FIX8 rendszer tangenciális kialakítása egy robusztus rögzítőrendszert tartalmaz, amely biztonságosan behúzza a váltólapkát a fészekbe, és így kiemelkedő stabilitást biztosít. A váltólapka ellenáll a nagy forgácsolóerőknek és rezgéseknek, így optimális megmunkálási eredményeket ér el. A cserélhető keményfém alátét védi a lapkafészket a deformációtól és a sérülésektől.

A FIX8 rendszer precíz 3D hűtőcsatorna kialakítása pontosan oda szállítja a célzott és elegendő mennyiségű hűtőfolyadékot, ahol arra szükség van. Esztergakésenként akár három hűtőfolyadék- fúvóka közvetlenül a lapka homlokfelületére irányul és szabályozza a hőmérsékletet, a forgácslefutást, valamint elősegíti a forgácsképződést. A két különböző ponton lévő hűtőfolyadék- kivezető nyílások a váltólapka hátfelülete felé irányulnak, hogy szabályozzák a hőfejlődést a vágási zónában, és ezáltal növeljék az élettartamot.

A FIX8 rendszer precíz 3D hűtőcsatorna kialakítása pontosan oda szállítja a hűtőfolyadékot, ahol szükség van rá.

A FIX8 kiváló forgácslefutást garantál a közepes megmunkálástól a nagyoló megmunkálásig, miközben növeli a szerszám éltartamát. A lapka kialakítása alacsony forgácsolóerőt és teljesítményfelvételt eredményez, így ideális kis teljesítményű esztergagépekhez is.

A A Kennametal bemutatja a FIX8™ nagyoló esztergarendszerét, lapkánként nyolc vágóéllel. bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.

Budapest, 2021. november 11. – A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése (IEA World Energy Investment 2021) szerint az akkumulátoros energiatárolásba áramló beruházások összege tavaly világszinten 40 százalékkal, az elosztó hálózatra csatlakoztatott, grid-méretű akkumulátorokra fordított beruházási összeg pedig 60 százalékkal nőtt. Az IHS Markit előrejelzése alapján idén a telepített új tárolókapacitás meghaladja majd a 10 gigawattórát (GWh), ami a tavalyi 4,5 GWh több mint kétszerese.

Fogyasztói oldalon a napelemek és a tárolóeszközök telepítéséhez számos országban, így hazánkban is elérhető kormányzati támogatás, a helyi, kisméretű naperőművek elterjedése és az akkumulátorok teljesítményegységre vetített árának csökkenése fűti az energiatárolók piacát, míg a szolgáltatók az ellátás stabilitásának növeléséhez találnak villámgyorsan bevethető megoldást a grid-méretű akkumulátorokban, fűzött magyarázatot a piaci adatokhoz Szabó Róbert, a Huawei Magyarország megoldásokért felelős értékesítési vezetője.

– A mérőóra mögött mind több lakossági és vállalati-ipari fogyasztó termel energiát napelemekkel – mondta Szabó Róbert –, Ausztráliában és az Egyesült Államokban, valamint Olaszországban és Németországban például igen elterjedtek az ilyen helyi erőművek. Törvényi szabályozást tekintve azonban piaconként eltérő, hogy mennyi energiát termelhetnek a fogyasztók, és a többletet visszatáplálhatják-e az elosztó hálózatba. Nagyvállalati és ipari fogyasztók ezt Magyarországon sem tehetik még meg, 50 kilowattnál kisebb kapacitású, háztartási méretű kiserőműveknek viszont a törvény jelenleg lehetőséget ad a visszatáplálásra. A sok kis erőmű biztonságos és megbízható kezeléséhez a szolgáltatóknak ugyanis nagyon komoly beruházásokat kellene megvalósítaniuk grid szintjén, és ez várat még magára. Helyi szinten viszont a fogyasztók akkumulátoros megoldásokkal már ma is tárolhatják a nap közben megtermelt energiatöbbletet, így este is zöld energiát használhatnak, ezáltal még jobban csökkenthetik szénlábnyomukat.

Elosztó hálózatukban a szolgáltatók folyamatosan figyelik és elemzik az energiafogyasztás és -termelés mutatóit, hogy a kettőt egyensúlyban tartva biztosítsák az ellátás stabilitását. Az ingadozások ellensúlyozására, például a hirtelen felívelő fogyasztás kiszolgálására az akkumulátoros energiatárolás minden más alternatívánál gyorsabban bevethető megoldást ad, mivel másodpercek alatt nagy, akár gigawattos teljesítmény hozzáadását teszi lehetővé több órán keresztül. A kevésbé jól huzalozott gridekben – például az Egyesült Államokban és Írországban – ilyen energiatárolók növelik az ellátás megbízhatóságát, de a szolgáltatók nagy naperőműveik termelését is hasonló akkumulátorokkal stabilizálják, ahogyan azt Magyarországon az E.On és az MVM beruházásai is mutatják.

Algoritmusok és energiaközösségek

Akkumulátoros energiatárolással a lakossági és vállalati-ipari fogyasztók, a szolgáltatók és az erőművek is jelentős előnyöket érhetnek el, ezért nő ilyen dinamikusan a beruházások összértéke és a telepített új kapacitás mérete. Európában október elején, a müncheni Intersolar 2021 kiállításon bemutatott FusionSolar All-scenario PV & Storage termékcsaládjával a Huawei a teljes spektrumot lefedi, napelemes és energiatároló megoldásokat kínál a piac valamennyi szegmensében.

–  A FusionSolar termékcsalád technológiai alapját a számítógépes adatközpontok igényeire szabott szünetmentes áramforrások adják, amelyek fejlesztésében a Huawei nagy tudással és tapasztalattal bír – mondta Szabó Róbert. – Képességeiket immár az energiapiac minden szegmensében elérhetővé tesszük. Nevükhöz híven FusionSolar termékeink minden helyzetben megoldást adnak fogyasztói és szolgáltatói oldalon egyaránt. A lakossági rendszerekbe telepíthető FusionSolar energiatárolók kapacitása például 5 kilowattóránként 90 KWh-ig skálázható, és felhasználóbarát felépítésüknél fogva rendkívül egyszerűen üzemeltethetők.

Az energiatároló eszközökre újonnan kiterjesztett támogatás és a csökkenő akkumulátorárak mellett a vállalati-ipari és a lakossági fogyasztóknak már Magyarországon is érdemes napelemeik mellé akkumulátoros energiatárolókat telepíteniük, mivel így több, megújuló forrásból származó, helyben termelt energiát használhatnak. Szénlábnyomukat ezzel már most csökkenthetik, a beruházás megtérülési ideje azonban akkor rövidül majd számottevően, ha a hálózatba vagy dedikált fogyasztók felé történő visszatáplálás is lehetővé válik.

– Bár még most van kialakulóban, az energiaközösségek modellje ebbe az irányba mutat – mondta Szabó Róbert. – A fogyasztók ezekben a közösségekben még mindig helyi szinten, de már egymás között osztják meg az energiatöbbletet, amelyet napelemekkel termeltek.

A termelés-fogyasztás üzleti modelljeivel és törvényi szabályozásukkal együtt az energiatárolás technológiái is fejlődnek, beleértve a digitális technológiákat, amelyek területéről a Huawei Digital Power üzletágával az energiatárolás piacára érkezett.

– Szenzorokat, processzorokat és mesterséges intelligenciát telepítünk akkumulátorainkba, amelyek felismerik a rendes működéstől eltérő mintákat, és azokra válaszolnak, például kikapcsolják a túlmelegedő cellákat, így automatikusan megelőzik a meghibásodást, a tűzeseteket – mondta Szabó Róbert. – Algoritmusainkat kutató-fejlesztő laboratóriumainkban tanítjuk, és frissítéssel töltjük az akkumulátorokra. Az energiaközösségekben viszont már kulcsfontosságú, hogy minden eszköz a dolgok internetén kommunikáljon egymással, és a tagok közötti elszámolást is a megmásíthatatlan, átlátható és következetes nyilvántartást biztosító blokklánc alapú megoldással támogatjuk.

Zöld energia virtuális erőművekből 

Várható, hogy az energiatároló eszközök beszerzéséhez és legújabban már az energiaközösségek létrehozásához is igényelhető támogatás a lakossági fogyasztói szegmensben már idén decembertől, az első pályázatok megjelenésétől gyorsíthatja a piacbővülést Magyarországon.

– Hosszabb távon az ellátó hálózat stabilitásának erősítésére akkumulátorokat telepítő szolgáltatók és a naperőműves beruházók részéről jelentkező kereslet teremt majd nagyobb potenciált – mondta Szabó Róbert. – Mi több, itthon is látunk már példát arra, hogy az energiacégek hagyományos erőműveik mellé is akkumulátoros tárolókat telepítenek. A jövőben a virtuális erőművek megjelenése szintén újabb lehetőségnek ígérkezik. Energia aggregátorként ezek a cégek a kisebb, fogyasztói naperőműveket fogják össze, hogy jobb feltételekkel értékesítsék az általuk termelt energiát, versenyezve a nagy erőművekkel. Az alaptechnológiák fejlődésén túl ezek a digitalizáció által életre hívott, új üzleti modellek adnak mind nagyobb lendületet az akkumulátoros energiatárolás piacának, a támogatásokkal és a fenntartható, zöld megoldásokat kereső fogyasztói szemléletváltással együtt.

A Akkumulátoros tárolással lesz megbízható a zöld energiaellátás bejegyzés először Innovation in Information-én jelent meg.